Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egyáltalán nem mindegy, hogy császármetszéssel vagy hüvelyi úton jövünk-e a világra. Ugyanis megszületésünk módja akár még azt is befolyásolhatja, mennyire lesz erős az immunrendszerünk.
Már amikor kikerülünk az anyaméh steril világából, mikroszkopikus méretű mikrobák – egyebek között baktériumok, gombák, vírusok – segítik testünk alkalmazkodását a kinti léthez. A mikrobiomként ismert mikroorganizmusok egyik szerepe, hogy már életünk korai szakaszában megeddzék immunrendszerünket.
Nem mindegy, hogy császárral vagy természetes úton születünk
Skót és holland tudósok megállapították, hogy a hüvelyi úton született csecsemők szervezetében a gyermekkorban beadott vakcinák után termelődő védő antitestek szintje kétszerese volt a császármetszéssel született csecsemők szervezetében lévőkhöz képest. A kutatók szerint a különbséget a jó baktériumok típusai okozzák, amelyek születéskor lepik el a testünket.
Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy a baba milyen mikrobákkal találkozik először. Ha a szülőcsatornáján keresztül születik, akkor az első mikrobák azok lesznek, amelyek az édesanyja hüvelyében élnek. Míg császármetszéssel születettek szervezete az emberek bőrén, a kórházban vagy otthon élő mikroorganizmusokkal találkoznak először. Skót és holland kutatók arra keresték a választ, milyen hatással van ez a vakcinákra.
A vizsgálat során a szakemberek 120 csecsemő bélmikrobiomjait követték nyomon születésüktől egyéves korukig. Az eredmény szerint a bélflórában található Bifidobacterium és Escherichia coli fajok magasabb szintet mutattak a hüvelyi úton született gyermekeknél. Ezek a jótékony baktériumok a pneumococcus és meningococcus elleni vakcinákra adott válaszként mintegy kétszeres antitestszinthez vezetnek.
A kutatók szerint nagyon fontos szerepe van az immunrendszer és a mikrobák közötti kezdeti kommunikációnak.
A bélbaktériumok olyan vegyi anyagokat bocsátanak ki – úgynevezett rövid szénláncú zsírsavakat –, amelyek azt üzenik az immunrendszernek, hogy ideje működésbe lépnie. Enélkül sokkal kevesebb antitestet termelnek a sejtek.
A megvizsgált csecsemők mindegyike termelt antitestet oltás után, így a császármetszéssel született gyermekek sem védtelenek.
A kutatók szerint azonban a nemrég beigazolódott eredmény különösen fontos, ha egy gyermek genetikai rendellenességgel vagy koraszülöttként jön világra.
A tanulmány felveti annak lehetőségét, hogy a teljes védelem érdekében az újszülötteknek szükségük lehet valamilyen kiegészítő kezelésre, amely jótékony baktériumokat termel. Ez javítaná a csecsemők immunrendszerét, fokozná a vakcinákra adott válaszreakcióikat és csökkentené a fertőzésekre való fogékonyságukat. Ez különösen fontos lenne a császármetszéssel világra hozott csecsemők esetében.
