Egymást érik a tűzesetek ezen a magyar településen – vizsgálatot rendeltek el

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Hat év alatt huszonhárom alkalommal csaptak fel a lángok a kerepesi hulladéklerakóban.

Vizsgálat indul az ügyben, hogy kiderítsék, mi áll a tűzesetek hátterében – írja a Népszava.

Eddig nem derült ki, hogy mi okozta a tüzet

2019 óta huszonháromszor gyulladt ki a szemétlerakó Kerepesen, a legutolsó tűzeset szombaton történt és a tízezer négyzetméteren elterülő hulladéklerakó fele égett. Az oltás több mint húsz órán át tartott, és közel ötven önkéntes és hivatásos tűzoltó dolgozott, hogy megfékezze a lángokat. A füst olyan nagy volt, hogy a főváros több pontján is látni lehetett. A helyiek azt mondják, ilyen korábban is előfordult már. 

Hogy milyen gyakran, arról Gyuricza László, a város polgármestere beszélt az RTL Híradónak. A műsorban elmondta, hogy bár több alkalommal kezdeményezte vizsgálat indítását az ügyben, eddig az nem indult el. A polgármester egyeztetett egy politikussal is a kérdésben, és bízik benne, hogy az illetékes minisztérium megkezdi az egyeztetéseket, és lesz megoldás a problémára. A hulladéklerakót üzemeltető cég és az Energiaügyi Minisztérium nem válaszolt az RTL megkeresésére, a Katasztrófavédelem pedig még vizsgálja a tűz pontos okát. 

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ebbe a 6 magyar barlangba menj kánikula idején

Ha a kánikulában igazán hűsítő programra vágysz, látogass el ebbe az 5+1 magyarországi barlangba. A hazai barlangokban közel állandó, 10-12 Celsius-fokos hőmérséklet és magas páratartalom vár, ami viszont garantáltan nincs, az a por- és pollenszennyezés.

Testem

Ebben a 4 élethelyzetben indokolt a vérvétel: veszélyes otthon találgatni a gyereked laboreredményeit

A gyermekkorban visszatérő hasfájás, fáradékonyság vagy alvászavar mögött számtalan ok állhat a vashiánytól a felszívódási zavarokig. Bár a laborvizsgálat az egyik leghatékonyabb diagnosztikai eszköz, a szakorvosok arra figyelmeztetnek: a gyerek nem „kis felnőtt”, a leleteken látható normálértékek náluk életkoronként – csecsemőknél akár havonta – változnak.

Testem

Hízás a nyári szünetben: így előzheted meg a pluszkilókat a szakértők szerint

A nyári szünet alatti kötetlenebb életmód, a megváltozott napirend és a rendszertelenebb étkezések szinte észrevétlenül vezethetnek a gyerekek és a szülők súlygyarapodásához. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb figyelmeztetése szerint a nyári pluszkilók hátterében leggyakrabban a „folyékony kalóriák” állnak. Azzal ugyanis, ha a kánikulában víz helyett cukros üdítőket, szörpöket vagy gyümölcsleveket iszunk, akár egy teljes ebédnyi extra energiát is bevihetünk a szervezetünkbe.

Offline

Ő volt Mátyás eltitkolt, házasságon kívül született gyereke: kút állít neki emléket

Hunyadi Mátyás életét a dicsőséges csaták és a kulturális virágzás mellett egy csendes tragédia is végigkísérte: nem született törvényes örököse, aki továbbvitte volna a dinasztiát. Volt azonban egy eltitkolt, házasságon kívül született fia egy osztrák polgárlánytól, akit az uralkodó mindennél jobban imádott. Corvin János herceg nevét és a Hunyadiak emlékét a mai napig őrzi egy különleges, rejtett dunántúli műemlék, amely a magyar 1000 forintos hátuljáról is ismerős lehet.

Offline

Ennyi igaz Bábel tornyának történetéből

Kevés bibliai történet ragadta meg annyira az emberek képzeletét, mint Bábel tornyának legendája. A történet szerint az emberiség eredetileg egyetlen nyelvet beszélt, ám mikor egy hatalmas tornyot kezdtek építeni, hogy felérjenek az egekig, Isten összezavarta a nyelveket, és a munka félbeszakadt.