A tudomány jelen állása szerint gyerekeink átlagosan annyi évet lesznek majd nyugdíjban, mint amennyit előtte iskolába és munkába járással töltöttek. De vajon hány év a maximum, és mit kezdünk majd magunkkal a közel 80 éven át tartó pihenőidőben?
Szakértők azt jósolják, hogy a következő 100 évben akár 20%-kal tovább élhetünk majd. Ez azt jelenti, hogy a mai gyerekek 145 éves korukig élhetnek – kalkulál a Business Insider a jelenlegi szépkorúak maximum életkorát alapul véve.
A viharos sebességgel fejlődő technológia hamarosan 72 évről 86 évre emelheti az átlagos globális élettartamot, és a lehetséges maximális életkort valahol 145 év körülire – fűzik hozzá. A halálra még mindig nincs gyógymód, de az orvostudomány és a robotika terén elért áttöréseknek köszönhetően közelebb vagyunk a betegségekből való felgyógyuláshoz, mint valaha.
Tanulmányok kimutatták, hogy az olyan új gyógyszerek, mint a rapamicin, akár 60%-kal is megnövelhetik az egerek élettartamát. Ezeknek a gyógyszereknek hasonló öregedésgátló hatásai lehetnek az embereknél is.
A rapamicin úgy fejti ki hatását, hogy lelassítja bizonyos sejtek növekedését, amelyek hozzájárulnak az öregedéshez. A szakértők azt jósolják, hogy valószínűleg hasonló hatást fog kifejteni az emberekben is, ami akár 15 évvel is meghosszabbítja a jelenlegi élettartamunkat.
Egyes tudósok cáfolják azokat a korábbi kutatásokat, amelyek szerint az emberek legfeljebb 115 évig élhetnek. Bryan G. Hughes és Siegfried Hekimi, a montreali McGill Egyetem kutatói újra megvizsgálták egy korábbi tanulmányban felhasznált népességi adatokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy a várható élettartamnak még nincs ismert határa.
„Amíg az átlagos élettartam nő, a maximális élettartam is nőhet”
– mondta Hekimi a Healthline-nak, hozzátéve, hogy az anyagi helyzetünk, vásárlási szokásaink ugyanolyan fontosak lehetnek a várható élettartam szempontjából, mint a genetika.
Hekimi és társszerzője a hosszú élettartamról szóló nemzetközi adatbázis adatait használta fel, amely hiteles információkkal szolgál azokról a személyekről, akik főként 110 év felettiek.
„Nehéz kitalálni, hogy pontosan hány évig élnek majd a gyerekeink, de egyre jobb esélyeik vannak a kimagaslóan hosszú életre” – mondta Hekimi. „Háromszáz évvel ezelőtt sok ember csak kifejezetten rövid életet élt. Ha azt mondtuk volna nekik, hogy egy napon a legtöbb ember akár 100 évig is élhet, azt mondták volna, hogy őrültek vagyunk” – emelte ki.
A hosszú élet titkai
McCandless kifejtette, hogy a genetika területén a tudósok most egy másik területen keresik annak jeleit, hogy a várható élettartamnak van egy határa: az emberi genomban.
„A hosszú élettartam genetikai alapjait és meghatározóit eddig nem vizsgálták elég alaposan”
– vallja McCandless.
Jelenleg úgy gondolják, hogy a hosszú élettartam 25 százalékát a genetika határozza meg, míg a környezeti és egyéb tényezők a fennmaradó 75 százalékot. A genetikai kutatások nagy része a hosszú életünket befolyásoló sejtszintű mechanizmusok megértésére összpontosított.
McCandless kifejtette, hogy ha a tudomány bizonyos alapvető funkcióit megváltoztatja vagy megfordítja, például genetikai módszerekkel revitalizálja a szívizomzatot vagy helyreállítja az agyban az életkorral romló kapcsolatokat, akkor az emberi élettartam jelenlegi korlátja – még a százéves kor felett is – gyorsan megnőhet.
