Ennyi időt spórol egy magyar, amikor otthonról dolgozik – de nem pihenésre fordítja

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A pandémia alatt elterjedt home office valóban rengeteg időt spórol meg minden olyan napon, amikor nem kell bemenned az irodába, de egy friss kutatás szerint meglepő tevékenységgel töltjük a megspórolt időt.

Huszonkilenc ország munkavállalóinak szokásait vizsgálta a National Bureau of Economic Research: átlagban napi 72 percet nyer egy ember azzal, ha nem kell bemennie munkahelyére. A különbségek azonban nagyok: Szerbiában csak 51 percet nyernek így a dolgozók, Kínában viszont 102 perccel kerül beljebb az, aki otthonról végezhet munkát.

Magyarország alig valamivel marad el az átlagtól: itthon átlagosan 66 percet nyerünk a home office munkarenddel. Ez nagyjából megfelel az európai átlagnak, mely alacsonyabb a világátlagnál – de vajon mihez kezd egy magyar a pluszidővel? Ez is kiderül a Euronews cikkéből.

Idézőjel ikon

Nos, a javát, 40 százalékot munkájába vagy mellékállásába forgatja vissza, vagyis dolgozik.

(Ez pontosan az átlag – ázsiai országok, Szingapúr, Malajzia és Tajvan lakosai viszik itt a prímet, 53 százalékkal.) 33 százalékot töltenek valamilyen típusú pihenéssel, 11 százalékot pedig gondozási tevékenységgel.

A home office-ban spórolt időben az apák inkább picit többet dolgoznak, az anyák inkább kicsit többet törődnek a gyerekeikkel
Fotó: Edwin Tan / Getty Images Hungary

Ez leginkább gyerekekkel kapcsolatos feladatokat jelent, és jobban érinti a nőket, mint a férfiakat. A férfiak jellemzően, ha nem is sokkal, de valamivel több megspórolt időt fordítanak munkavégzésre és pihenésre, mint a nők – akik a gyerekkel foglalkoznak többet.

A kutatásból az is kiderült, hogy a megspórolt időt nagyon értékesnek tartják az emberek: negyedük mondana fel, ha végleg vissza kellene térnie a munkahelyére.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Ezért mondjuk, hogy „ezüstkanállal a szájában született” – különös hiedelem áll mögötte

Ha valakire azt mondjuk, hogy ezüstkanállal a szájában született, mindenkinek azonnal a kiváltságosok, a gazdagok és a gondtalan jólétbe pottyant szerencsések jutnak az eszébe. A modern nyelvhasználatban ez a szólás a kiérdemeletlen luxus és a jómódú származás szinonimája lett. De gondolkoztál már azon, hogy miért pont egy kanál szerepel ebben a képben, és miért pont ezüstből?

Szülőség

Így nyaralhatsz biztonságosan terhesen

Várandósság alatt is lehet utazni, de ilyenkor érdemes bizonyos szempontokat figyelembe venni. A terhesség utolsó szakaszában a repülés már nem ajánlott, a napozási szabályok is módosulnak, és a kismama a nyaralás alatt is fontos, hogy figyeljen a teste jelzéseire.

Testem

Ekkora a Covid-vakcinák valódi kockázata: 100 millió oltás hatását vizsgálták meg

A koronavírus-járvány megfékezésében fontos szerepe volt a vakcináknak, de sokan tartottak a mellékhatásoktól. Egy utólag elvégzett, mintegy 100 millió beoltott ember adatait vizsgáló tanulmányban kimutatták, hogy valóban megemelkedett néhány betegség kialakulásának kockázata, de a rémhírek alaptalanok, a számok értelmezése ugyanis sokszor téves.

Testem

Több mint 700 ezer magyar szenved tőle: mégis máig tabu ez a probléma

Van egy népbetegség Magyarországon, amelyről szinte senki sem beszél szívesen, pedig lakosságarányosan hatalmas tömegeket érint. Nemcsak fizikai fájdalmat vagy korlátozottságot okoz, hanem a lélekben is mély sebeket ejt: elszigeteli az embert a barátaitól, a családjától, ellehetetleníti a munkavégzést, és konstans szorongást szül. Az inkontinenciáról van szó, amely a becslések szerint több mint 700 ezer magyar mindennapjait keseríti meg.