A kikeleti hóvirág szedése 2005 augusztusa óta tilos: tövenként 10 ezer forinttal büntetik, így egy csokor leszedése akár 100 ezres nagyságrendű bírságot is vonhat maga után.
A tavasz egyik első hírnöke a hóvirág: akkor jelenik meg az erdőkben és a kertekben, amikor még nem sok zöldben gyönyörködhet a túrázó. Azt azonban nem mindenki tudja, hogy hiába borítja be ilyenkor egybefüggőnek tűnő szőnyegként a talajt, tilos leszakítani.
Régen szabad volt hóvirágot szedni
Magyarországon a hóvirágot hosszú éveken keresztül szabad volt szedni. Tél végén, tavasz elején sokan meg is tették ezt, és nőnap környékén az egyik legkedveltebb ajándék volt: ilyenkor
az aluljárókban is sokan árulták a bájos virágokból álló kis csokrokat.
Érdemes persze tisztázni, hogy amikor azt mondjuk: hóvirág, tulajdonképpen nem fogalmazunk pontosan. A virágnak ugyanis több alfaja létezik. Ezek közül a kikeleti hóvirág az egyetlen őshonos Magyarországon, ezzel találkozhatunk az erdőkben is. Az amarilliszfélék családjába tartozó nemzetségnek összesen huszonegy faja létezik, amelyekből hat található meg hazánkban: a pompás (Galanthus elwesii), a redőslevelű (Galanthus plicatus), a levantei (Galanthus fosteri), a karcsú (Galanthus gracilis), a Voronov- (Galanthus woronowii) és a kikeleti (Galanthus nivalis) hóvirág.
Védett státuszt kizárólag a kikeleti hóvirág kapott.
Ezért tilos leszakítani
Sokakban értetlenséget válthat ki a szabályozás: miért tiltják a szedését, ha annyira sok van belőle, hogy késő télen, kora tavasszal szőnyegként borítja be a hóvirág az erdőket? A válasz egyrészt az uniós jogharmonizációban rejlik: az Európai Közösségben érvényes szabályoknak megfelelően vált 2005-ben Magyarországon is védetté. Mivel a vonatkozó kormányrendelet 2005 augusztusa óta van érvényben,
az első, már védettséget élvező hóvirágok 2006 elején bújtak elő a földből, vagyis pont 20 éve büntetik a növény gyűjtését.
A tiltás másrészt azért sem volt indokolatlan, mert előtte olykor ipari méreteket öltött a virágok begyűjtése: arra is volt példa, hogy munkagépekkel taroltak le teljes termőhelyeket, hogy minél több hagymát összegyűjtsenek. A hóvirághagymák nagy részét aztán Hollandiában adták el. Ennek közvetett kára is volt: mivel természetesen a legszebb növényeket, hagymákat választották ki exportra,
a magyarországi állomány általános állapota romlott, a kevésbé szép hóvirágok szaporodtak el, a genetikai sokféleség pedig csökkent.
A képre kattintva galéria nyílik a legszebb tavaszi virágokról!
Mindezek fényében nem csoda, hogy 2005 augusztusában megszületett az új jogszabály, amely immár a kikeleti hóvirágot is a természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok közé sorolta. Természetvédelmi értéke 10 ezer forint, egyetlen szál letépését is pénzbírsággal büntetik.
A hóvirág ideje lassan lejár, elvirágoznak, már most is inkább csak a hűvösebb területeken pompáznak. Akad azonban más tavaszi virág, amelyért érdemes kilátogatni az erdőkbe.
A teljeség igény nélkül néhány:
- Ibolya: március elejétől, közepétől bukkan fel az illatos virág parkokban, erdőkben, ligetekben.
- Odvas keltike: március közepétől csodálatos lila-fehér szőnyegként borítja be az erdőket.
- Tavaszi kankalin: márciustól májusig lehet vele találkozni erdőkben, erdőszéleken, jellegzetes sárga virágáról könnyű felismerni.
- Tavaszi hérics: áprilisban lehet a leggyakrabban látni, ám nem az erdőkben, a legelőket, síkságokat, dombságokat kedveli a leginkább ez szép sárga virágú, szárazságtűrő növény.
- Gyöngyvirág: május-júniusban lehet találkozni a gyöngyvirág fehér színű, fürtökben lógó apró virágaival.
A gyöngyvirág mérgező, ám ennek ellenére gyógynövényként is használják – a világ más rendkívül mérgező növényeihez hasonlóan.
