A zaj és a csend kérdése mindig örök harc a szomszédok között. Persze, hogy a szemközti szomszéd éppen akkor kezd füvet nyírni, amikor pihenni szeretnél, vagy éppen fát hasogatni, amikor csak beszélgetnétek csendben a családdal. De mi számít csendháborításnak?
Sokan gondolkodnak úgy, hogy a zajos szomszédok miatt lépni, rendőrt hívni nem szép dolog. Olykor az lesz a gonosz ezekben az esetekben, aki csak csendet szeretne, amihez egyébként mindenkinek joga van. A szomszédok ugyanis kötelesek úgy viselkedni, hogy azzal ne zavarják a nyugalmat. A zaj, főleg a visszatérő, komoly stresszt tud okozni, amely hosszú távon káros lehet mind a lelki, mind pedig a testi egészségre.
A csendháborítás szabályai: így csaphat zajt a szomszéd
A csendháborítás jogszabálya tiltja, hogy a tulajdonosok, lakók ok nélkül zajongva zavarjanak bárkit a pihenésében. Tehát nemcsak a hosszabb tevékenységek, hanem akár egy szükségtelen dudálás is lehet csendháborítás fényes nappal is. Nemcsak személyek követhetik el, hanem üzemek, még építkezések is. Ezeknek szintén be kell tartaniuk azt a jogszabályt, amely szabályozza, hogy hány decibel zajt bocsáthatnak ki.
A csendháborítással kapcsolatban a helyi városi- vagy kerületi önkormányzat további rendelkezéseket hozhat.
Nem csak hétvégén zavarja a szomszédot a zaj
Tévhit az, hogy csak éjjel és hétvégén lehet csendháborítást elkövetni. Igaz, reggel 6 és este 22 óra között nagyobb a megengedett zajkibocsátás, éjszaka viszont – általában 22 órától reggel 6-ig) csak kisebb zajt lehet kelteni.
Az, hogy mekkora zajt szabad csapni, falvanként és városonként változó lehet, sőt üdülőterületekre, gazdasági területekre és nagyvárosok lakónegyedeire is más-más szabályozás vonatkozhat. A leggyakoribb verzió, hogy 6 és 22 óra között kb. 45-55 decibel a megengedett, 22 és 6 óra között általában legfeljebb 30-40 decibel.
Mi számít akkor csendháborításnak?
Lényegében bármilyen zaj, amely meghaladja a megengedett decibelt az adott órákban. Nem számít, hogy ez fűnyírás, flexelés, hangos zene, üvöltözés vagy dudálás. Igazából lehetetlen lenne mindent felsorolni, ami ebbe a kategóriába tartozik, a jogszabályok nem is próbálják. Leggyakrabban azonban a következő miatt történnek bejelentések:
- túl hangos zenehallgatás napszaktól függetlenül,
- hétvégi barkácsolás,
- lakásfelújítás,
- fűnyírás,
- házibulik,
- családi események.
Önkormányzatok más és más szabályt hozhatnak
Érdemes figyelni arra, hogy a településen, ahol lakunk, vagy éppen hangoskodni szeretnénk, milyen szabályok vannak. Akadnak olyan helyek, ahol például vasárnap egész nap tiltott minden zajos tevékenység. Általában a hangos háztartási gépeket este 8-9 óráig lehet bekapcsolni,
a felújítási munkák és a zeneoktatás, gyakorlás pedig munkaidőben megengedett.
A társasházak is szigoríthatnak a helyi rendelkezéseken felül, például van, ahol a lakók többségi beleegyezésére van szükség a hosszú távon a hangos zajjal járó tevékenységekhez. Vagyis az, hogy kiakasztunk egy cetlit a bejárathoz, hogy hétvégén szétverjük a fürdőszobát felújítás miatt, még kevés lehet.
Mit von maga után a csendháborítás?
Ha nem túl megértő a szomszéd, és rendőrséget hív, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk a hangoskodás miatt. Az, aki csendháborítási szabálysértését követi el, akár 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Büntetést kaphat az is, aki lakott területen, épületben vagy telken, tömegközlekedési eszközön, valamint természeti és védett természeti területen indokolatlanul, nyugalmat megzavaró zajt okoz, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja.
A társasházban működő Airbnb és rövid távra kiadó lakások zavaróvá válhatnak a lakók számára, ha a gyakran érkező vendégek miatt jelentősen megnövekszik a zaj. Cikkünkből megtudhatod, mit tehetsz ellene.
