A házasság már nem jelenti az automatikus névváltoztatást, mint nagymamáink idején. A változó világ megváltozott igényei, nos, előbb vagy utóbb változásokhoz vezetnek ezen a téren is.
Egyre többen kérdőjelezik meg a házasságkötést követő névváltoztatást. Míg nagymamáink még férjük teljes nevét felvették családi nevestül, utónevestül egy „né” kíséretében, addig a mai huszon- és harmincévesek körében ez talán már teljesen ki is kopott. Azonban még nem alakult ki egységes séma ebben a korosztályban: vannak, akik még felveszik férjük vezetéknevét egy „né-vel” megtoldva, és vannak, akik megtartják az eredeti nevüket. Egy ausztrál cikk és magyar párhuzamok mentén végigvesszük, a modern élet egyes elemei miként változtatták meg azt, hogyan állnak a fiatalok a névváltoztatáshoz a boldogító igen kimondása után.
Családi nevek és a házasságkötés
Azért van abban valami felszabadító, hogy nőként már nem jár társadalmi lenézéssel, ha egy nő nem szeretné a teljes nevét kitörölni a házasságkötést követően, és majdhogynem egy az egyben átvennie férje nevét. Bár tagadhatatlan, hogy a házasság hatással van a felek személyiségére, valljuk be őszintén, van egy személyiségfeladásos, birtokviszonyos utózöngéje a „Petőfi Sándornénak” és társainak. Ez már az ötvenes, hatvanas évektől szemet szúrt gondolkodóinknak: Hexendorf Edit például úgy fogalmazott az 1963-ban a Magyar Nyelvőrben megjelent írásában, hogy a -né képzős megnevezésforma „két nagy társadalmi igazságtalanság emlékének őrzője […]: a nők alárendeltségét fejezi ki a férfiakkal szemben, s a férjes nőknek helyzeti előnyt biztosít a férjtelenekkel szemben”. De már Szendrey Júlia, azaz Petőfi Sándorné kortársát, Arany Jánost is foglalkoztatta a kérdés, és Zrínyi Ilonára hivatkozva úgy vélte, a leánykori név megtartása házasságkötés után nőtiszteletből és nem férfimegalázásból ered.
Persze van, aki számára ez a szerelem örömteli felvállalása, és ebben az esetben az ég egy adta világon semmi probléma nincs a dologgal, ha egyéni döntésen alapul. De, szerencsére, napjainkban szélesedett a választási paletta, jobban el is terjedtek és elfogadottabbá is váltak az alternatívák, tehát akinek korábban a vére is majd felforrt a „Petőfi Sándornézástól”, az is találhat magának megfelelő megoldást – még ha ez azt is jelenti, hogy minden marad a régiben, névügyileg.
A feleség vezetéknevének felvétele
Az egyik megszólaltatott ausztrál pár úgy döntött, a feleség vezetéknevét veszik fel mindketten. Tom Bland, vagy úgy is mondhatnánk, az újdonsült Tom Rawlinson azt nyilatkozta, hogy egyszerű volt meghozniuk a döntést feleségével, Clare-rel. Kapcsolatukban mindig fontos szerepet játszott az egyenlőség, így nem teketóriáztak sokat, amikor figyelembe vették, melyikük családi neve passzol jobban mindkettőjük utónevéhez. Voltak, akik furcsán néztek Tomra emiatt, vagy „férfiatlan” döntésnek gondolták.
Tom tömör válasza a „Miért ne?”, hosszabb válasza pedig, hogy furcsállja, miért számít férfiatlannak, ha valaki minden egyes részét imádja a partnerének, a nevét is ideszámítva.
A kötőjeles megoldás
Egy másik pár a vezetéknevek kötőjeles változata mellett döntött. Ebben a férj, Eric is csatlakozott feleségéhez. Meglepődve tapasztalta, hogy néhányan furcsállták, ő férfi létére miért választotta ezt, ami Eric számára volt meglepő, mivel, vélhetően egy belülről fakadó egyenlőségtudattól hajtva, azt feltételezte, minden kötőjeles esetben ennek kell történnie.
Hazánkban a Puskás–Dallos házaspár kevert nagy port ugyanezzel a választásával. Istenes Bence IstenEst nevű YouTube-os műsorában Puskás–Dallos Peti arról számolt be, hogy voltak, akik kérdőre vonták ez ügyben, mivel az ő értelmezésükben ez egy tiszteletlen gesztus volt a hagyományokkal szemben. Puskás–Dallos számára viszont fontos volt a névváltoztatás, mivel elmondása szerint kapcsolatukban kiemelt szerepe van az egyenlőségnek, illetve szerette volna ő is büszkén mutatni a világ felé, hogy ki a felesége, már a bemutatkozás pillanatától kezdve.
Munkahelyen a lánykori név, privátban a férjezett használata
Courtney a kolléganői között népszerű döntés mellett tette le a voksát, amikor professzionális közegében megtartotta eredeti vezetéknevét, de privátban férjéét használja. Mivel ügyvédként dolgozik, fontos volt számára, hogy a házassága előtt felépített karrierjében már ismertté vált eredeti neve megmaradhasson, de szerette volna szerelme nevét is viselni.
Ehhez hasonló lehet a magyar irodalomtörténet egyik női alakja, Szendrey Júlia, aki az irodalmi és általános köztudatban is ezen a néven ismert, aki azonban felvette férje nevét, tehát Petőfi Sándorné volt. A két nappal később örökre eltűnő költő hozzá írt, 1849. július 29-i utolsó levelét is Petőfi Sándorné címzéssel látta el. Megint másféleképpen használták fel nevét költeményei, naplója és levelei kiadására: ezekben Petőfiné Szendrey Júliaként szerepelt, bár nagy valószínűséggel nagyobb szerepet játszhatott a Petőfi nevével járó reklám ebben a köztes megoldásban.
Senki nem változtat semmin
Libby és Carr mindketten megtartották eredeti nevüket, mivel Libby nem szerette volna ilyen szimbolikus módon elvágni magát családjától. Fiuknak az apa családnevét adták, mivel szebb hangzásúnak vélték így a gyerek nevét.
Libby azért kicsit sajnálja, hogy bár ő hordta a testében kilenc hónapig, fiával nem osztoznak közös néven.
Tegyük hozzá, jóval kevesebb macerával is járhatott az eredeti nevek megtartása, ha abból indulunk, ki, mennyi iratot kell lecserélni egy névváltoztatást követően.
Történelmünk Zrínyi Ilonája is emellett döntött. Egész életében ezt a nevet viselte házasságaitól függetlenül: sem Rákóczi Ferenc, sem Thököly Imre nevét nem vette fel valamilyen formában.
Formálisan a lánykori név, publikusan a férjezett
Kate nem szerette volna elhagyni leánykori nevét, mivel rendkívül ritkaságszámban megy, és Ausztráliában szinte csak a rokonait hívják így. Büszke a gyökereire, nem dobja el a Gannonit a McDonaldra (érthetően). A hivatalos iratain megmaradt eredeti neve, de a Facebookon átvette férje vezetéknevét.
A családi nevek egybekombinálása
Anna és Bec úttörő módon vezetékneveik összemosásával egy teljesen új, közös családnevet alkottak meg, amelyet mindketten fel is vettek. Részben azért döntöttek így, mert mindkettőjük korábbi vezetékneve nehezen kiejthető volt, részben pedig azért, mert a melegházasság még új keletű Ausztráliában, nem alakultak ki ehhez kacsolódó különleges új tradíciók, így kitaláltak maguknak egy nem szokványos megoldást. Hazánkban a családi nevek összekombinálása nem bevett szokás: kérvényezni biztosan lehet, az más kérdés, hogy el is fogadják-e.
Mindenesetre, sokan sokfélék vagyunk, így szerencse, hogy a megállíthatatlanul változó világ által kitermelt újabb és újabb igényeket egyre inkább sikerül kielégíteni, még a házasságkötés utáni névváltozás terén is.
