Mi köze a pizzának Hawaiihoz? Így hazudnak az ételek nevei

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Hawaii pizza, bécsi szelet, franciadrazsé – tudtad, hogy semmi közük nincs a nevükben jelzett országokhoz?

Egyes ételeket hajlamosak vagyunk a nevük miatt egy-egy földrajzi helyhez kötni, azonban az esetek jelentős részében semmi közük sincs az adott országhoz vagy városhoz. 

A világ legnépszerűbb pizzája a hawaii. Az ananászos-sonkás feltéttel megpakolt, paradicsomos alapú tésztaféléről azt hihetnénk, az óceáni szigetvilág sikeres adaptációja, de nem így van. A hawaii pizza a legkevésbé sem tradicionális eredete ellenére töretlenül tarol az étlapokon, és okoz minden olasz számára viszketést már a gondolata is. 

Nem meglepő: a hawaii pizzának semmi köze a szigethez
Fotó: semenovp / Getty Images Hungary

A hawaii pizzát egy kínai szakácsnak köszönhetjük

Akár egy ókori eredetmonda, olyannyira bonyolult a pikáns fogás története. Az 50-es években, Kanadában született meg az első hawaii ízesítésű pizza, ráadásul egy görög étterem-tulajdonosnak,  Sam Panopoulosnak, illetve kínai szakácsának köszönhetjük. A Toronto melletti Chathamban megnyílt új étterem tulajdonosa valami különlegeset akart alkotni, és ebben partnerre talált ázsiai származású szakácsában is. A nemzetközi konyhát éppen csak felfedező észak-amerikai városkában már az is kuriózum volt, hogy egy európai konyha nyílt, ráadásul nagy igény volt az ázsiai gasztronómiára is. Panopoulos kifőzdéje sikerrel ötvözte a kettőt. 

Panopoulosék autodidakta módon tanultak meg pizzát sütni, és merészen kísérleteztek a feltétekkel is. Saját bevallásuk szerint teljesen véletlenül jöttek rá arra, hogy a sajt, a sonka és az ananász kombinációját mennyire kedvelik a környékbeliek. 

A kínai konyhán kívül akkoriban senki nem merte keverni az édeset és a sósat ilyen bátran.

A konyháikra méltán büszke és rátarti olaszokat azonban nem csak a hawaii pizzával sújtja a nemzetközi konyha, a spagettit és a makarónit is meglehetősen félreértelmezzük a csizmán kívül.  

A bolognai a lángoson sem autentikus, de spagettivel sem

Se nem milánói, se nem bolognai

A magyar konyhában két, igencsak kedvelt, itáliai városról elnevezett tésztafélét ismerünk, azonban nyomokban sem valós a köznyelvi elnevezésük. Milánói makarónit ráadásul sehol máshol nem készítenek magyar módon, gombával és hússal, és bizony Bologna lakosai is kikérik maguknak, hogy róluk nevezzenek el egy darált húsos-szószos ételt. Utóbbi városnak van azonban saját húsraguja, amit nem spagettivel, hanem szélesebb metélttel, tagliatellével vagy fettuccinivel esznek, ez a ragù alla bolognese. 

Bécs rárepült a rántott húsra

Mi, magyarok, rántott húsnak hívjuk a panírbundás karajszeletet, a bécsiek – és a világ nagy része – Wiener Schnitzelként ismeri. A közkedvelt fogás azonban nagy csúsztatással vált az osztrák főváros nemzetközi gasztroszimbólumává, valójában olasz közvetítéssel érkezett a kora keresztény Konstantinápoly konyhájából Közép-Európa éttermeibe. 

A rántott hús kiváló marketinggel lett bécsi szelet
Fotó: Christoph Hetzmannseder / Getty Images Hungary

Béccsel ellentétben Párizs biztosan kikéri magának, hogy a húsmaradványok formába öntött, finomra darált verzióját a legendás konyhákat vivő francia főváros nevét viseli. A párizsi vagy parizer török, illetve magyar eredettel bír, nevét pedig valószínűleg annak köszönheti, hogy a 19. században a francia konyha éppen nagy hatással volt a hazaira

Hazudós édességek

A nápolyiról is azt hihetnénk, hogy olasz édesség, és ez esetben nem is olyan mértékű a csúsztatás, mint a fent említett húsos fogásoknál. A tradicionális osztrák édességet a ma is működő Manner cégnek köszönhetjük, amely – ha nem is magát a receptet, de – a mogyorót valóban Itáliából szerezte be a krémes, töltött ostyaszeletekhez.

A nápolyi sem Nápolyból ered
Fotó: Kaszás Tamás / Dívány

1898-ban került a boltokba az első adag belőle, népszerűsége töretlen, az elmúlt 150 év során számtalan édességgyártó alkotta meg a saját nápolyiját, így a töltelék eredetére utaló elnevezés mára az egész világon elterjedt, és az sem számít már, ha mogyorókrém helyett citrom vagy vanília van a lapok között. 

Szintén semmi köze a franciákhoz a minden gyermek által kedvelt, színes csokis golyóknak, a franciadrazsénak. A franciadrazsét 1964-ben a Dunakaviccsal együtt a Duna Csokoládégyárban kezdték gyártani.

És hogy miért is drazsé lett a finomság neve? Olvasd el ezt a cikkünket, hogy megtudj mindent a töretlenül kedvelt, retró magyar édességekről. 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.