Ha halálhírről olvasunk az interneten, gyakran jobban járunk, ha kétszer is meggondoljuk, biztosan kommentelnünk kell-e azt.
A közösségi média univerzumában alig pár mozdulat, és már ott is a komment, de vajon érdemes-e azonnal megosztanunk azt, ami eszünkbe jutott? Sok esetben a válasz nem, ráadásul vannak olyan kifejezések, amelyeket jobban teszünk, ha kerülünk.
Halottról vagy jót, vagy semmit: ez az egyik leggyakrabban rosszul fordított mondás, mivel jót vagy igazat a helyes forma. Az igazságnak is megvan ugyanakkor a maga helye és ideje, és kis valószínűsége van annak, hogy ez éppen egy tragikus eseményével esik egybe. Ha ismert emberről van szó, akkor valószínűleg csak feltételezéseid lehetnek a személyével kapcsolatos tényekről, a spekulációk megosztása nem méltó az alkalomhoz.
Ha személyes ismeretségi körünkbe tartozó emberről van szó, érdemes azt is figyelembe venni, hogy a leírtakat valószínűleg sokan olvassák majd olyanok, akiket nálad közelebbről is érint a haláleset: irántuk való tiszteletedet fejezed ki azzal, ha az eseményhez illő módon fogalmazol.
A nézeteltérések felhánytorgatásának nem ilyenkor van itt az ideje.
A részvétnyilvánítás ezzel szemben mindig jóleső és fontos: lehetőleg ne egy szomorú hangulatjellel intézd el a dolgot, ha kicsit is személyesebb volt a kapcsolat közted és az elhunyt közt, vagy közelebbről ismered azt, aki gyászolóként osztotta meg a hírt.
Ezeket a mondatokat kerüld
Vannak olyan mondatok, amelyeket szintén érdemes kerülni akkor is, ha a legjobb szándék is dolgozik bennünk: lehetőleg ne mondjuk ki őket.
- Tudom, mit érzel – a veszteségről lehet saját tapasztalatod, de az a te veszteséged, nem az övé.
- Már jobb helyen van – a gyászolónak itt lenne rá szüksége, őt nem vigasztalja ez.
- Később könnyebb lesz – ezt lehetetlennek tartja majd a gyászoló a gyászfolyamat adott szakaszában.
- Jó élete volt – ettől még ugyanolyan mély marad a gyász, nem nyújtasz segítséget.
- Most kell erősnek lenned – ő most gyászolni szeretne, teret engedve veszteségének és fájdalmának.
Egyszerű alapelv szerint dönthetsz
A szókratészi hármas szűrő alkalmazása ilyen esetben, ahogyan egyébként nagyon sok kommentnél is, hasznos lehet. Mielőtt leírnád gondolataidat, a következőket fontold meg:
- Igaz az, amit meg kívánok osztani mindenkivel?
- Jó lesz valakinek, ha leírom ezt?
- Hasznot hajt bárki számára privát megemlékezésem?
Szókratész szerint, ha mindegyik kérdésre nem a válasz, akkor miért mondanánk el egyáltalán azt, ami eszünkbe jutott – és milyen igaza van. Ha hamis, rossz és haszontalan a mondanivaló, jobb továbbgörgetni.
Rád is rossz fényt vethet
Azt sem szabad elfelejteni, hogy amit egy gyászhír kapcsán kommentelünk, az ugyanúgy bárki számára nyilvános lehet, mint minden egyes, az interneten megosztott tartalmunk. Lehet, hogy sosem szeretted az elhunyt írásait, dalait vagy filmjeit, hogy a hírességeknél maradjunk,
de kellemetlen lehet számodra, ha erről szóló véleményed egy híroldal kommentszekciójából ugrik ismerősöd vagy főnököd elé,
mivel ő is felteszi majd magának a kérdést: erre vajon mi szükség volt? Az elhunythoz már biztosan nem jutnak el szavaink, azokat viszont, akik nem hozzánk hasonlóan gondolkodnak, csak megbántjuk, magunkat rossz fényben tüntetjük fel, másokat pedig elidegenítünk.
