Itt a részletes terve annak, mi történik II. Erzsébet halálakor: miért temetünk valakit, ha még él?

Olvasási idő kb. 5 perc

Arra az esetre, ha Erzsébet halála bekövetkezik, már kész haditerv van. A dokumentum a London Bridge nevet viseli, és szigorú protokollt követ majd.

Talán túlzás nélkül azt lehet állítani, hogy a világot nem érné olyan váratlanul már II. Erzsébet királynő halála. Az uralkodó 96 éves, és 71 éve van trónon, azaz már így is olyan rekordot állított fel, melyet csak nagyon kevesen lesznek képesek utánacsinálni. Valószínűleg soha senki. Erzsébet egy élő legenda, de korához képest nagyon jól tartja magát, és sosem láthattuk őt öregesen, elhanyagoltan vagy látványosan rossz egészségügyi állapotban, de mégiscsak benne van a korban, és az utóbbi időben egyre több probléma van az egészségével. 

Felkészültek a hírre?

Arra az esetre pedig, ha a királynő elhunyna, már haditerv is készült, ahogy az uralkodóknál ilyenkor szokás. A tervezet a London Bridge nevet viseli, és ebben felsorolják az összes protokollt a halál utáni 10 nap eseményeit tekintve, Erzsébet eltávozása esetén. Ebből kiderül, hogy hogyan értesítené a királyi család a világot a tragikus hírről, és az is benne van, hogy Károly országszerte gyászmiséken venne részt. 

Ha egy ilyen magas rangú méltóság távozik az élők sorából, azt nem lehet összevetni egy átlagos halálhírrel. Erzsébet királynőről a világon mindenki tudja, hogy ki ő, és uralkodásának hossza példátlan. Ahogy az aktuális pápa halálakor a Vatikánban felszáll a fehér füst, úgy Erzsébet halála is nemzeti gyásznap lesz, az egész világ számára, de a britek számára egészen biztosan.

Ahogy élete is egyedülálló, úgy halálának híre és az az utáni teendők sem átlagos módon fognak történni.

A brit uralkodónő 96 éves, ami már így is ritka szép kornak számít az átlaghoz képest, így Erzsébet sok generáció uralkodójának tekinthető. Halálával Angliában egészen biztosan véget ér majd egy korszak, és Károly királysága is felvet majd némi kérdéseket.

A királynő már 96. évét tapossa, de még ma is megjelenik a nyilvános eseményeken
Fotó: WPA Pool / Getty Images Hungary

A harang is máshogy szólna

Erzsébet az élők közül való távozása esetén a tervezet szerint még a harangok is máshogy szólnának, kifejezve ezzel a mély gyászt. A harangnyelvek speciális hangtompítókat kapnának, melyek bőrből készülnek, így hangjuk még zöngésebben, még mélyebben zengene, ezzel is tisztelegve a néhai királynő előtt. 

Érdekesség, hogy Nagy-Britanniában több mint 16 000 templom található, de ezek közül csak néhány tartja a harangozás szokását, melyet egyébként VI. György (Erzsébet apja) halála óta vezettek be még 1952-ben.

A harangozók központi tanácsának szóvivője, Vicki Chapman a következőket mondta erről: 

„Sok időt töltöttünk azzal, hogy a királyi házzal és a Lambeth-palotával beszélgettünk arról a napról, amikor az uralkodó örökre eltávozik, ami reméljük, nem mostanában lesz még. A bőr hangtompítók hozzáadásával a harangok hangja gyászosabb lesz, inkább öblös zúgásra, morajlásra hasonlít majd – így inkább deng deng deng lesz a hangjuk, mint dong, dong, dong.”

Jól járnak a bőrművesek

„Arról van szó, hogy kellő tisztelettel adózzunk az uralkodó szolgálatának, és megemlékezzünk az életéről.”

A bőrműhelyek országszerte arról számoltak be, hogy megnőtt a speciális termékek tömeges megrendelése iránti kereslet. Philip Pratt, a Bristol melletti Big Wilf's Bell Muffles cégtől hozzátette: „Rengeteg megkeresés érkezik, és egyre több megrendelést fogadunk el. A bőr hangtompító egy speciális termék, és csak nagyon kevés bőrgyártó készíti őket szerte az Egyesült Királyságban.

Így az már biztos, hogy a bőrgyárosok nem járnak majd rosszul. 

Csak az uralkodóknak jár ki

Ezekkel a hangtompítókkal a harang mindkét ütésének hangját tompítják, és ezt a különleges hangzást csak az uralkodó halála esetén használják. A harangokat néha félig tompítva, az egyik ütést elnémítva szólaltatják meg emlékezés vasárnapján és temetések alkalmával. Nézzünk egy átlagos példát, hogy nézne ez ki az angol templomok gyakorlatának esetében: egy hat haranggal rendelkező templomhoz 12 tompítóra lenne szükség, amelyek darabja kb. 45 fontba kerül.

Semmi sem lehet akadály

A London Bridge fedőnevű művelet titkos tervezete a fokozott biztonsági intézkedésekre is, a Covid-vészhelyzetekre és még a királyi család közösségimédia-fiókjaira is kiterjed majd.

A dokumentum aprólékosan rögzíti az uralkodó halálától a Westminster-apátságban tartott állami temetéséig tartó 10 nap előkészületeit.

  • Károly herceg a királynő halálának estéjén beszédet intéz a nemzethez, majd gyászkörútra indul Nagy-Britanniában.
  • A miniszterelnököt a Buckingham-palota legmagasabb rangú udvari embere fogja tájékoztatni, míg a közszolgálat vezetőjét és a legfőbb minisztereket szintén tájékoztatják a halálhírről.
  • A zászlókat 10 percen belül félárbócra eresztik a kormányépületeken, és a parlament, ha ülésezik, elnapolja a munkáját. 
  • Fülöp herceg tavalyi halálához hasonlóan a királyi család honlapja is egy fekete, a királynő halálát megerősítő oldalra tér majd vissza. 
Erzsébet halála esetén valódi nemzeti gyászba borulna Nagy-Britannia
Fotó: Tristan Fewings / Getty Images Hungary

A „Tavaszi dagály” művelet

  • Egyperces nemzeti csenddel emlékeznek majd, a miniszterelnök este 6 órakor audienciát tart a már királyi rangon lévő Károly királlyal, akinek utódlása a Tavaszi dagály hadművelet kódnevet kapta.
  • A londoni feladatokat követően Károly brit körútra indul, ahol Skóciába, Walesbe és Észak-Írországba látogat. 
  • A királynő koporsója a temetése előtt a nyilvánosság számára is megtekinthető lesz.
  • A belügyminisztérium a fokozott terrorveszély miatt megerősíti a biztonsági jelenlétet a városban, hogy semmi ne rondíthasson bele a gyászba.
  • A Külügyminisztérium pedig megpróbál tárgyalásokat folytatni a tengerentúli méltóságok beutazásáról, akiket csak a Covid jövendőbeli esetleges korlátozásai akadályozhatnak majd.
  • 96 éves őfelsége nemrégiben lemondta az április 14-i húsvéti szertartást a windsori Szent György-kápolnában, de helyette Károly herceg és Kamilla fogja képviselni.

Ez lesz az első alkalom, hogy a walesi herceg veszi át a királynő helyét a nagycsütörtöki istentiszteleten.

A királynő azonban még nagyon is él, és folytatja sűrű programjait, továbbra is videóhívásokat folytat a Covid-járvány ideje alatt, ezzel is óvva egészségét, de akárhányszor megjelenik valahol, mindig halványan mosolyog és emelt fővel áll. Már 71 éve. 

Akinek a halálhírét keltik…

Van egy mondás, miszerint „akinek a halálhírét keltik, az sokáig fog élni”. Hogy ez igaz vagy sem, azt nem tudjuk, de Erzsébet esetében azért nem állja meg magát ez a teória, mert róla nem 40 évesen állítják ezt a vádat, hanem 96 évesen. Bár ha jobban belegondolunk, már évek óta felröppen a hír, hogy a királynőnek biztos hamarosan vége, de ő mégis kitart és büszkén viseli a korát. Ki tudja? Lehet még 10 évig is a trónon ül majd, hisz édesanyja is 101 évesen hunyt el. 

Berényi Bianka
Berényi Bianka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ezért sárga a legtöbb kastély: történelmi oka van

Vajon miért festik évszázadok óta sárgára a magyarországi kastélyokat? Ami ma a vidéki idill és a tehetős arisztokrácia jelképe, az egykor a kőkemény uralkodói hatalmat és a Habsburgok iránti elkötelezettséget hirdette. Utánajártunk, hogyan lett a birodalmi aranyból népszerű építészeti trend, valamint hogyan fonódott össze ez a szín végzetesen a pszichiátriai intézetek nevével.

Offline

Ezért a sportért rajongtak a romantikus költők

A romantika költőiről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy naphosszat borongós tájakon merengtek, szerelmi örömöket és csalódásokat öntöttek rímekbe, és holdfényben méláztak az élet értelméről. Pedig a 18–19. század fordulójának irodalmi sztárjai meglepően szenvedélyes sportrajongók is voltak.

Mindennapi

Ilyen károkat okozhat, ha marad a védett üzemanyagár

Közgazdászok nyílt levélben kérik Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert a védett üzemanyagár kivezetésére. Szerintük az árstop nemcsak torzítja a fogyasztást, hanem ellátási gondokat, és későbbi drágulást is okozhat.

Testem

Hepatitis A-járvány Magyarországon: így terjed a súlyosan fertőző betegség

Hajdú-Bihar vármegyében, Hajdúhadházon Hepatitis A-járvány tört ki, ami miatt az önkormányzat és a vármegyei kormányhivatal azonnali óvintézkedéseket hozott. A fertőzés felbukkanása azért ad okot aggodalomra, mivel a vírus nem megfelelő higiéniás körülmények között, közösségekben rendkívül gyorsan képes terjedni.

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.

Offline

Tömegeket árult el ez a magyar erdő, sokaknak mégis sikerült átszökni rajta a szocializmusban

Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?