Történelmi mélyponton a termés, alig lesz a magyarok kedvenc gyümölcséből

Már tavaly is nagyon kevés alma termett – ennek azonban idén mindössze a felét várják a szakemberek. A kevés gyümölcs oka a tavalyi és idei időjárási körülményekben keresendő.

Mind a fogyasztók, mind pedig a termelők megszenvedik majd 2025-öt, már ami az almatermést illeti. Az Agroinform beszámolója szerint ugyanis minden idők leggyengébb termése várható az idei évben. 

Sosem termett még ilyen kevés gyümölcs

Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB elnökének elmondása szerint Magyarországon akár 500 ezer tonna alma is teremhetne – annak ellenére is, hogy az elmúlt két évtizedben a felére csökkent a termelési terület, jelenleg 20 ezer hektáron zajlik gazdálkodás.

Ehhez képest idén mindegy 160 ezer tonna termés várható, amelyből csak 60-80 ezer tonna lesz étkezési alma.

Olyan kevés alma teremhet idén, hogy valószínűleg hamar csak import gyümölcsöt találunk majd a zöldségeseknél

Fotó: LuckyBusiness / Getty Images Hungary

Összehasonlításképp: tavaly 342 ezer tonnát takarítottak be, és az az év is kifejezetten rossznak számított. A leggyengébb termést eddig 2022-ben jegyezték föl az utóbbi évtizedekben, amikor 280 ezer tonna alma termett a fákon. Az idei termés azonban a várakozások szerint még ettől is jelentősen elmarad. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy történelmi mélypontot jelent a 2025-ös termés.

Ez a mennyiség jelentősen elmarad a kereslettől:

Várható termés:

• 60-80 ezer tonna étkezési alma
• 80-100 ezer tonna ipari alma

Átlagos kereslet:

• 110-120 ezer tonna étkezési alma
• 350-400 ezer tonna ipari alma

Normális termést hozó években mindkét szegmens igénye mintegy 90 százalékban hazai gyümölcsből fedezhető. Idén egyértelműen komoly importra szorulunk majd, ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján könnyen elképzelhető, hogy a becsléseknél a tényleges adatok még rosszabbnak bizonyulnak.

A FruitVeB összegzése szerint a gyenge termés oka elsősorban a tavalyi extrém aszályban, a tavaszi fagyokban, valamint a hűvös és fényszegény májusi időszakban keresendő. A júniusi hőhullámok különösen súlyosan érintették az öntözetlen, homoktalajon lévő ültetvényeket, a júliusi csapadékosabb időszak pedig már nem tudta érdemben korrigálni az addigi kieséseket.