Sok magyar tesz így a szeméttel – nem tudja, hogy beláthatatlan károkat okoz vele

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A magyarok mintegy negyede egyszerűen kidobja a szemétbe vagy a lefolyóba, esetleg lehúzza a vécén a lejárt gyógyszerkészítményeket. Ennek hatására természetes vizeinkben számos hatóanyag jelenlétét mutatták ki.

A legtöbb magyar nem tudja, hogy mi történik a háztartási hulladékba vagy a szennyvízhálózatba kerülő gyógyszerekkel – a többi között ez derült ki a BENU Magyarország Zrt. kutatásából, amelyről az Index számolt be. 

Felhalmozódhat a szemétbe kerülő gyógyszerek hatóanyaga

A reprezentatív kutatásból az is megállapítható, hogy a lakosság jelentős része nem rendelkezik elegendő információval a lejárt szavatosságú gyógyszerek helyes leadási módjáról, negyede pedig egyszerűen kidobja a lejárt gyógyszerkészítményeket.

A Tisza, a Duna és a Balaton vizéből vett minták elemzése során ugyanis összesen 14 féle hatóanyagot azonosítottak a Pécsi Tudományegyetem szakemberei.

A szemét helyett a gyógyszergyűjtő dobozokba kell tenni a lejárt szereket
Fotó: erdikocak / Getty Images Hungary

Idegrendszeri megbetegedések kezelésére szolgáló szereket, antidepresszánsokat, antibiotikumokat, fogamzásgátlókat, vérnyomáscsökkentőket, gombaölőket, szorongásoldókat és nyugtatókat is találtak.

Idézőjel ikon

A kutatók szerint ezeknek a hatóanyagoknak a jelentős része a vécén lehúzott gyógyszerekkel került a folyókba és a tavakba.

A gyógyszermaradványok jelenléte a vizekben egyelőre nem jelenti azt, hogy azok fürdésre alkalmatlanok lennének, hatásuk az emberre elhanyagolható, ám hosszabb távon a hatóanyagok felhalmozódhatnak, és akár komolyabb problémákat is okozhatnak.

Mára a felszíni és talajvizek gyógyszermaradványokkal való szennyezettsége globális probléma, amely ellen a gyógyszerek felelős kezelésével lehet védekezni. A legtöbb patikában le lehet adni a lejárt vagy nem használt szereket a kihelyezett gyógyszergyűjtő dobozokban.

Ennek ellenére Magyarországon még mindig magas a helytelenül kidobott gyógyszerek aránya. Éppen ezért a gyógyszertár-hálózat edukációs, társadalmi célú kampányt indít. „Szeretnénk felhívni a figyelmet erre az egyelőre környezeti problémára, és a kampány révén edukálni a helyes gyógyszerkezelésre” – mondta Zlinszky János, a patikahálózat vezérigazgatója.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.