Bár a reggeli a közvélekedés szerint a legfontosabb étkezés, gyakran elmarad a nagy rohanásban. Pedig az ébredést követő első táplálkozás kihat a nap hátralevő részére és az egészségre is, amit mára már a tudomány is bebizonyított.
A reggeli megosztó téma, egyesek szerint kötelező, mások azt mondják, semmit ne együnk az első néhány órában. Annyi azonban biztos, hogy azok, akik a nap első percétől egészségtudatos döntéseket hoznak, jó eséllyel a további étkezések során, sőt a fizikai aktivitásukra nézve is így tesznek majd. Az energiát adó, hasznos tápanyagokban gazdag reggelik segítenek a vércukorszint stabilizálásában, az optimális testsúly elérésében vagy megőrzésében, a lendületes napkezdésben és abban is, hogy az órákig tartó éhezés után ne fogyassz dupla adagot a fogásokból.
Akár reggelizel, akár nem, jó, ha tudod, hogy a leggyakoribb hiba a reggeli étkezéssel kapcsolatosan, amit az ember elkövethet, hogy útközben vásárolt, erőteljesen feldolgozott, kevéssé tápláló finomságokkal csillapítja legalább egy kis időre az éhségérzetét, illetve hogy az otthon sietve, éhgyomorra elfogyasztott kávéval úgy érzi, letudta a problémát. Mindkét szokás negatív hatással van az általános egészségre, rontják a vércukorszint szabályozását, összevissza falatozáshoz vezethetnek, amelynek eredménye idővel a mérlegen is meglátszik majd. De vajon mi a helyzet a gyerekeinkkel? Tényleg kötelező bőséges reggelit adnunk nekik, ha azt szeretnénk, hogy kihozzák magukból a legtöbbet az iskolában?
Hogyan befolyásolhatja negatívan gyermekeink fizikai és mentális egészségét a reggeli kihagyása?
Szakértők szerint a gyerekek lelki és testi egészsége szempontjából fontos, hogy reggelizzenek. A kutatók szerint az első étkezés fizikai előnyökkel és pszichoszociális lökéssel jár a gyerekek számára, amit érdemes megadunk nekik néhány egészséges falattal reggelente. Az egészséges reggeli határozottan javíthatja a gyermek iskolai teljesítményét.
A szakemberek javasolják, hogy az elfoglalt szülők már előző este készítsék el a reggelit, hogy időt takarítsanak meg.
A friss kutatás szerint tehát a reggelizés nemcsak fizikai, hanem pszichoszociális előnyökkel is jár a tizenévesek számára. A tanulmányban a kutatók azt állították, hogy nemcsak maga a reggeli fontos a tinédzserek számára, hanem az is, hogy mit és hol esznek.
„A reggeli kihagyása vagy az otthontól távol elfogyasztott reggeli a gyermekek és serdülők pszichoszociális viselkedési problémáinak fokozott valószínűségével jár együtt”
– emelte ki a témában José Francisco López-Gil, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók azt is elmondják, hogy bizonyos ételek és italok nagyobb vagy kisebb eséllyel társulnak pszichoszociális viselkedési problémákhoz – erre is érdemes figyelnünk a fogás kiválasztásakor.
López-Gil és csapata a 2017-es spanyol nemzeti egészségügyi felmérés adatait vizsgálta, beleértve a reggelizési szokásokra és a gyermekek pszichoszociális egészségére, önbecsülésére, hangulatára és szorongására vonatkozó kérdéseket. A kérdésekre 3772 4 és 14 év közötti spanyol gyermek szülei és gondviselői válaszoltak.
A kutatók arról számoltak be, hogy az otthontól távol elfogyasztott reggeli majdnem olyan károsnak bizonyult, mint a reggeli teljes kihagyása. Azt is megállapították, hogy a kávé, a tej, a tea, a csokoládé, a kakaó, a joghurt, a kenyér, a pirítós, a gabonapelyhek és a péksütemények csökkentik a viselkedési problémák esélyét. A tojás, a sajt és a sonka nagyobb kockázatot jelentett az ilyen problémákra.
A csapat szerint a tápláló reggelik iskolai elérhetősége valószínűleg befolyásolta az eredményeket, csakúgy, mint az otthoni reggeli közben érkező családi támogatás és úgy általában a hangulat.
„Eredményeink megerősítik annak szükségességét, hogy a reggelit ne csak az egészséges életmód részeként népszerűsítsük, hanem azt is tegyük hozzá, hogy azt otthon kell elfogyasztani”
– emelte ki López-Gil.
„A pszichoszociális egészségügyi problémák megelőzése érdekében a tejtermékeket és/vagy gabonaféléket tartalmazó reggeli, valamint bizonyos, magas telített zsír-/koleszterintartalmú állati eredetű élelmiszerek minimalizálása segíthet csökkenteni a fiatalok pszichoszociális egészségügyi problémáit” – fűzte hozzá.
Egészséges reggeli? Vajon mit jelent ez a legújabb kutatások eredményei szerint?
Katie Tomaschko, a New York állambeli Buffalóban regisztrált dietetikus táplálkozási szakértő azt nyilatkozta a témában, hogy az otthoni étkezés valószínűleg egészségesebb választást jelent majd.
„Ennél is fontosabb, hogy egy kis pluszidőt tölthetnek ilyenkor a gyerekek a családjukkal. Ez struktúrát és rutint biztosít, és megalapozza az egészségesebb szokásokat – és ez nagyon fontos a felnövekvő gyerekek és tizenévesek számára” – hangsúlyozta Tomaschko.
„A reggeli kihagyása alacsony energiaszinthez vezet, amikor elkezdjük napjainkat. Ha alacsony energiaszintet érzünk, az befolyásolja hangulatunkat, koncentrációnkat/fókuszunkat és kognitív funkcióinkat. A tudatos reggelizés egyben jó pszichológiai módszer is arra, hogy ellenőrizd magad és felkészülj a napodra” – magyarázta.
Tomaschko azonban szkeptikus volt abban, hogy az otthontól távol reggelizni rosszabb lehet, mint ha semmit sem eszik az ember.
„Meglehet, hogy a reggeli nemcsak a testet táplálja, hanem az elmét és az érzelmi állapotot is – és az otthoni reggelizés egyfajta támogató rendszerként hathat a nap indításához” – mondta Tomaschko.
„Amikor a gyerekek otthontól távol esznek, nagyobb a valószínűsége annak, hogy evés közben elvonják a figyelmüket, és előfordulhat, hogy kimaradnak azoknak a fontos társadalmi kötelékeknek a kiépítéséből, amelyek azzal járnak, hogy leülnek és együtt étkeznek szeretteikkel. Az étel kötődési élményt teremthet, nem csak a testet táplálja. Ha nem otthon vannak, akkor valószínűbb, hogy több ultrafeldolgozott ételt esznek, de ennek ellenére azt mondanám, hogy jobb reggelizni akár az iskolába vezető úton is, mint egyáltalán nem enni semmit délig” – folytatta a szakember.
Tudatos étkezés
Chris Tompkins, a Theara online oktatási vállalat pszichológusa elmondta, hogy szerinte a biztonságos környezetben történő étkezés hasznos lehet a tudatos táplálkozás elősegítésében is.
„A tudatos étkezés lehetővé teszi számunkra, hogy ráhangolódjunk testünk természetes éhség- és teltségjelzéseire, és értékeljük, élvezzük az evést” – kezdte Tompkins.
„A lassabb és tudatosabb evés segíti az emésztést, és elősegíti az elégedettség érzését – az otthoni környezetben való reggelizés ezt támogathatja. Az olyan környezetben történő étkezés, ahol egy személy stresszesnek, vagy épp siettetve érzi magát, gyakran káros hatással van az evés élményére, és ezen keresztül akár az emésztésére és jóllétére is.”
Tompkins szerint a többórás alvás utáni alacsony vércukorszint „fáradtságot, ingerlékenységet és rossz hangulatot okoz, ezért a mentális egészség szempontjából fontos foglalkozni a kérdéssel”.
„A tizenévesek különösen érzékenyek a testképproblémákra és az étkezési zavarokra” – tette hozzá. „Egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk, hogy bizonyos módon nézzenek ki, és a reklámok és a közösségi média az irreális testnormákat állandósítja. Egy tápláló reggeli közös elfogyasztása segíthet enyhíteni ennek hatását” – emelte ki a szakember, aki szerint már néhány falat is sokat jelenthet reggela legkisebbeknek ahhoz, hogy a hangulatuk és a tanulmányi eredményük is jobb legyen.
