Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A cukorbetegek számára ajánlott étrend a sokat hangoztatott és remélhetőleg már unásig ismert egészséges táplálkozással egyenlő. Ezért megismerkedünk a táplálkozási piramissal és a rejtett cukrok listájával.
A cukorbetegség egyre gyakoribb és fiatalabb korban kezdődik. Az orvosi statisztikákból kiderül, hogy egyike a leggyakoribb népbetegségeknek, szerte a világban és hazánkban is. Ezért térünk ki a kezelésének alappillérérel, a diétára.
A két típus
Közismert, hogy a cukorbetegségnek két fő típusát különböztetjük meg, az 1-es (inzulinfüggő) és a 2-es (nem inzulinfüggő) típust. Ezek a kezelésen túl a betegség kezdetének jellemző időpontjában is eltérnek. Az 1-es típus általában már gyermekkorban jelentkezik, nem ritkán veleszületett rendellenességként. Kevesebben vannak azok, akik felnőttkorukban egyből inzulinra szorulnak, hacsak nem fedezték fel túl későn a bajt. Az 1-es típusra jellemző tünetek (hirtelen fogyás nagy mennyiségű étel elfogyasztása ellenére is, acetonos lehelet, erős szomjúság, gyakori vizeletürítés, száraz, nehezen gyógyuló bőr, cukor megjelenése a vizeletben) feltűnő volta miatt ez nem nagyon valószínű. A 2-es típust nevezik időskorinak is, mivel elsősorban idősebb, 60-70 éves, többnyire túlsúlyos, elhízott egyéneken észlelték először. Eddig.
Már gyerekeknél is jelentkezhet
A civilizáció fejlődése, a mozgásszegény életmód és a nyugati típusú, vagyis zsírban, cukorban, finomított élelmiszerekben gazdag táplálkozás hatására a cukorbetegség 2-es típusú formája már egyre fiatalabb korban, akár egész fiatal gyermekeknél is jelentkezik.
A betegség kezelésében a diéta, vagyis az egyén szükségleteinek, igényeinek, életvitelének megfelelően kialakított étrend alapvető fontosságú. Az inzulinfüggő típust leszámítva a 2-es típusú cukorbetegek számára elegendő lehet az étrend megfelelő átalakítása is, így elkerülhető a gyógyszerszedés vagy későbbiekben az inzulinadás szükségessége is. Ez utóbbi Damoklész kardjaként ugyanis mindig ott lebeg felettük. Valójában a cukorbetegek számára ajánlott étrend a sokat hangoztatott és remélhetőleg már unásig ismert egészséges táplálkozással egyenlő.
Táplálkozás piramisa
Nem kell tehát valami nagyon extra dologra számítani, csak kövessük az egészséges táplálkozás piramisát, amely a következőképpen néz ki.
A piramis aljáról, vagyis a gyakrabban fogyasztandó nyersanyagoktól kezdve:
- rendszeres folyadékfogyasztás (hozzáadott cukrot nem tartalmazó, pl. víz, ásványvíz, tea, friss - szükség esetén hígított - gyümölcs-, zöldséglé),
- teljes kiőrlésű (vagyis élelmi rostokban gazdag) gabonafélék és ezekből készült termékek (barna, magvas, Graham, rozs-, korpás kenyér és pékáru, teljes kiőrlésű, durumtészta, barnarizs, hajdina, köles, bulgur...),
- friss, szezonális gyümölcsök, zöldségek naponta legalább 3-szor, de még jobb, ha többször,
- sovány húsfélék (főleg baromfi), tengeri halak, tojás (elsősorban a fehérje), sovány tej és tejtermékek (kefir, joghurt, túró, sajt, tejföl),
- legvégül pedig a zsírban, cukorban gazdag nyersanyagok: olajok, margarin vagy vaj (állandó harcban), olajos magvak (tetemes zsírtartalmuk miatt mérsékelt fogyasztásra javasoltak, ugyanakkor értékes összetételük révén nem nélkülözhetőek), cukor, méz és ezekkel készített élelmiszerek, ételek, italok (egy jól összeállított étrendben és jól beállított kezelés mellett még a cukorbetegek is ehetnek egy keveset, de persze csak ritkán és kis mennyiségben, hiszen a lényeg, hogy pont ezeket kell elhagyniuk).
Ha tiltással nevelsz, hazudni tanítasz
Természetesen azért nem lehet teljesen szabad kezet adni az étrendben és azt mondani, hogy mindent lehet, csak mértékekkel, mert önszántából nem mindenki képes arra, hogy minden addig kedves csemegéjéről lemondjonm vagy egészen kevéssel is beérje. Ezért nem is tiltottnak, inkább kerülendőnek nevezünk bizonyos olyan nyersanyagokat, élelmiszereket, amelyek nagy cukortartalmuk és/vagy kis rosttartalmuk révén nem illenek bele a cukorbetegek számára javasolt étrendbe.
Kerülendő tehát:
- mindenfajta cukor és méz, szirup, lekvár (a diabetikus is csak módjával), mogyorókrém,
- a cukorral, mézzel, sziruppal, szörppel ízesített italok,
- a cukorral, mézzel, lekvárral ízesített joghurtok, tejdesszertek (még a light joghurt is tele lehet cukorral),
- cukorral, mézzel, sziruppal, lekvárral készült sütemények, édességek, csokoládék, kekszek, nápolyik, cukorkák, csokoládéval, mézzel, kandírozott gyümölccsel felturbózott müzlik, müzliszeletek (a natúr változat javasolt),
- a finomlisztből készült kenyerek, pékáruk, tészták,
- fényezett rizs,
- burgonya esetében elsősorban a burgonyapüré,
- gyümölcsök közül a szőlő, szilva, banán (fél-egy kisebb darabnál nagyobb mennyiségben), aszalt, kandírozott gyümölcsök,
- tömény szeszes italok, édes likőrök, cukorral, sziruppal ízesített koktélok, édes pezsgő, édes bor (a többi alkohol sem kalóriamentes, ezért számolni kell például a sör szénhidráttartalmával is).
Látható, hogy az étrend betartása azért ütközhet nehézségekbe, mivel finomított cukrot szinte minden élelmiszeripari termék tartalmaz, nehéz kikerülni, az élelmiszerek címkéjének alapos tanulmányozása szükséges a hozzávalók kiderítéséhez. De megéri.
A másik dolog, hogy az édes ízt szinte mindenki szereti, ha pedig mégsem, akkor a „tiltott gyümölcs édes méz" bölcs mondás lép életbe. Vagyis azok, akik addig nem voltak igazán édesszájúak, de cukorbetegséget diagnosztizáltak náluk, azok legtöbbje egyből elkezd sóvárogni az édességek, sütemények iránt, mivel nem ehet belőlük, és ettől vonzóvá válnak.
A diabetikus élelmiszerekről és ezek kapcsán a mesterséges és természetes eredetű édesítőszerekről a következő cikkben olvashatnak.
Fotó: D Sharon Pruitt
