Nem csak egészségünket, párkapcsolati jóllétünket is veszélyeztetheti a stressz. Kutatók megvizsgálták, vajon milyen hatással van ez a házasságra, és hogy általában a férfi vagy a nő az, aki képes feszülten is ugyanannyi támogatást nyújtani párjának.
A stressz a mindennapok része: stresszelünk az anyagiakon, a munkánkon, a párkapcsolatunkon, és stresszelünk a globális felmelegedésen. Úgy is mondhatnánk, az élet egy nagy stressz. És, mint ahogyan ezt az élet univerzális jelenségeivel tenni szokták, kutatók egy csoportja úgy döntött, hogy feltérképezik életünkre gyakorolt hatásait. Azonban, minthogy a stresszről már rengeteg tanulmány készült, új perspektívából vették szemügyre: azt vizsgálták meg, miként hat a stressz a házasságon belüli támogatásnyújtásra.
A stressz és a házasságon belüli támogatásnyújtás
Neff és társai 121 friss házaspár részvételével végezték el kutatásukat, akik első házasságukban éltek kevesebb mint 6 hónapja, és akiknek nem volt még gyerekük. A férfiak átlagosan 29 évesek voltak, 78 százalékuk dolgozott teljes munkaidőben, 52 százalékuknak volt alapfokú, 9 százalékuknak mesterfokú diplomája. A nők átlagosan 27 évesek voltak, 70 százalékuk dolgozott teljes munkaidőben, 57 százalékuknak volt alapfokú, 14 százalékuknak mesterfokú diplomája.
Különböző kérdőíveket töltettek ki a párokkal, és egy 14 napig tartó naplózási felmérést is végeztettek velük. Ezeket még kétszer megismételtették velük a következő 2 évben. A kérdőívek az élet különböző területein (anyagiak, munka, egészség, párkapcsolat) tapasztalt krónikus stresszt mérték fel. A naplózás fókusza pedig a napi stressz mértékére, partnerük támogatási igényének észlelésére, saját támogatási igényük felmérésére és a házastársnak nyújtott tényleges támogatásra irányult.
A férfi vagy a nő jobb támogató?
1. A krónikus, azaz „hosszú távú” stresszel élő férjek kevésbé voltak képesek arra, hogy észrevegyék, amikor feleségüknek támogatásra volt szüksége. Neffék mindezt azzal magyarázták, hogy a hosszabb ideig tartó stressz fokozatosan leapasztja a férfiak energiáját és mentális erőforrásait. Ráadásul a támogatásnyújtásban is alulteljesítettek a krónikusan stresszelő férfiak, ugyanis a kutatók azt találták, hogy a férjek kevesebb támogatást nyújtanak feleségüknek, ha saját feszültségük mértékét nagyobbnak ítélik, függetlenül attól, mennyire képesek felmérni feleségük támogatásszükségleteit.
2. Azokat a férjeket, akik csupán akut, napi stresszt tapasztaltak életükben (mint például a dugó okozta feszültséget), nem befolyásolta feleségük támogatásigényének felmérésében stresszes állapotuk. A kutatók úgy vélték, az átmeneti stressz csak (meglepő módon) átmenetileg homályosítja el ezen férjek észlelését, ha házastársuk támogatást igénylő jelzéseiről van szó.
3. A feleségek nagy részére nem volt hatással saját megélt krónikus vagy akut stressz-szintjük, amikor arra került a sor, hogy észrevegyék férjük támogatás iránti szükségét, és támogatást biztosítsanak neki.
Hogyan nyújtsunk támogatást párunknak?
A párkapcsolat egyik alapja, hogy a felek támogatják egymást, amikor a másiknak szüksége van rá. Azonban megeshet, hogy valaki túl stresszes ahhoz, hogy észrevegye partnere igényét, amely a házastársi jóllét rovására mehet. Illetve nem mindenki rendelkezik a megfelelő tudással, energiával és erőforrásokkal, amelyek révén minőségi támaszává válhat párjának. Arash Emamzadeh, a Psychology Today neuropszichológiában jártas cikkírója az alábbi három javaslatot teszi a krónikusan stresszes férjeknek és feleségeknek, hogy fejlődést érhessenek el a témában:
- Érdemes megtanulni, hogyan vegyék észre az emberek házastársuk apró jelzéseit, amikor támogatást igényelnének. Nem mindenki képes egyértelműen megfogalmazni, hogy segítséget szeretne kapni, főleg, ha alacsony önértékeléssel rendelkezik. Ilyenkor finomabb, indirektebb jelzéseket küldenek, például panaszkodnak, vagy csak utalnak a problémára ahelyett, hogy segítséget kérnének.
- Érdemes megtanulnia mindenkinek saját stresszjelzéseit is. Hiszen ha valaki tisztában van saját feszültségével, és azzal, hogy ez miként befolyásolja észlelését, akkor könnyebben jut el odáig, hogy házastársa támogatásigényére is rendszeresen figyelemmel legyen.
- Érdemes a házastársak mindkét felének megtanulnia a hatékony stresszkezelés eszközeit, például a problémamegoldó képességeket, valamint a stresszleküzdő módszereket, mint a testszkennelés, irányított képalkotás, mindfullnessgyakorlatok vagy a relaxációs tréning.
Mindenesetre, tartsuk észben, hogy a kutatási eredmények általánosítanak: nem minden férfira és nőre igazak a fentebb felsorolt eredmények, csupán többségükre. Ettől függetlenül, remek kiindulópontként szolgálhat: lehetőséget ad arra, hogy elgondolkozzunk, vajon ránk hogyan vonatkoznak ezek az eredmények, és arra, hogy megvizsgáljuk magunkban, miként válhatnánk még jobb társává párunknak.
