Októberben lemegy a nap, és februárig fel sem jön ezen a különleges helyen

Olvasási idő kb. 4 perc

Svalbard, azaz magyar nevén a Spitzbergák különleges hely: akik itt élnek, négy hónapig szinte természetes fény nélkül töltik életüket minden egyes télen.

A sötét, hideg évszakról könnyen hihetnénk, hogy depresszív, embert próbáló, nehezen túlélhető időszak – vannak azonban olyan emberek, akik számára már természetes, hogy ilyen körülmények közt lépnek át az új évbe, sőt, olyanok is akadnak, akik egyenesen rajonganak az északi telekért.

Ilyen az élet napfény nélkül

Minket már az szíven üt, amikor délután négy órakor teljes a sötétség a legrövidebb nappalok idején, pedig Európa ezen táján meglehetősen sok napfény jut nekünk a Spitzbergákon élőkkel összehasonlítva. Ők idén október 26-án még tanúi lehettek egy naplementének, azonban ezután majd februárban látnak újra napot. Egy átmeneti időszakban még kékes, szürkületi homályban töltik el mindennapjaikat, aztán beköszönt a teljes és valódi sötétség, melyben otthonaik fényein és az utcai közvilágításon túl csak a csillagok, a hold és a sarki fény szolgáltatnak tájékozódási pontot.

Norvégia ezen pontján tényleg nincsen különbség az éjszakai és a nappali fényviszonyok közt november közepétől január közepéig: az ezt megelőző és az ezután következő időszakokban kékes fény jelzi, hogy változás közeledik.

A tökéletes sötétség idején éjjel-nappal ragyognak az égen a csillagok, és mivel semmilyen fényszennyezés nem rontja az esélyedet arra, hogy teljes pompájukban csodáld meg őket, felejthetetlen látványt nyújtanak.

A sarki fény kárpótol a napfény hiányáért
Fotó: BublikPolina / Getty Images Hungary

Akik itt élnek, szeretik így is a telet

A Spitzbergák 2500 lakosa számára ez egy nyugodt időszak, amolyan ötödik évszak: a tömegturizmus nem jellemző a Hawaii-szigetvilág tagjainál kétszerte nagyobb területet számláló vidéken. Fålun Strøm, egy helyi lakos szerint ez az időszak a bekuckózásról szól: az emberek szívesen töltik ilyenkor idejüket otthonukban, ahol gyertyák és a tűz meleg fénye teszi meghittebbé a sötétet. Gyakran gyűlnek össze különböző társas tevékenységekre is: Kari Leibowitz amerikai pszichológus, aki hosszasan kutatta az itt élők hozzáállását a sötét évszakhoz, úgy találta, minél északabbra tölti valaki életét, annál jellemzőbb, hogy szereti ezt a fajta telet. Ez annyiban nem meglepő, hogy

Idézőjel ikon

az emberek nem csak úgy véletlenül kerülnek a Spitzbergákra:

Strømhöz hasonlóan általában azért választják maguk élőhelyül ezt a területet, mert vonzza őket a hó, a természetközelség, és bizony még ez a sötét, hosszú tél is.

Külön szabályai vannak a környéknek

Természetesen az itteni élet kicsit más mederben zajlik, mint a mi téli mindennapjaink. Cecelia Blomdahl, aki párjával és kutyájukkal, Grimmel egy kis kabinban él közvetlenül a vízpart mellett, közösségi oldalain a sarki sötétség szépségeit mutatja meg, valamint beszámol arról is, miben más az, ha itt él egy ember. Az egy dolog, hogy a reggeli kávéját kilenc órakor a legvastagabb télikabátjában kell meginnia a teljes sötétségben, miközben a sarki fény parádéja kárpótolja őt a dologért. A következő érdekességek mind jellemzik a Spitzbergák sarki teleit:

  • az emberek puskával járnak-kelnek a jegesmedvék miatt. A látvány nekünk aggasztó, nekik megszokott – ha üzletbe mennek, ott le kell adniuk a fegyvereket;
  • fejlámpával közlekedni teljesen megszokott;
  • ha rénszarvast látsz, az olyan, mintha mifelénk galambot vennél észre: szintén tejesen bevett;
  • az emberek hómobilokkal közlekednek, és szánkókon hozzák-viszik holmijukat.

Vannak még ennek a vidéknek további szabályai is, amelyek ugyan nem a téli időszakhoz köthetők, ám mégis nagyon fontosak. Ezek a következők:

  • a macskatartást betiltották a vadvilág védelmének érdekében;
  • a házakat cölöpökre állítva építik meg: ha klasszikus alapjuk lenne, az folyamatosan melegítené a permafrosztot, és a házak süllyedni kezdenének;
  • mivel a Spitzbergákon nincs olyan kórház, amely megfelelő felszereltséggel rendelkezne ahhoz, hogy szülési komplikációkat lássanak el, ezért pár héttel azelőtt, hogy egy nő terhessége elérné a 40. hetet, a kontinensre kell utaznia, hogy ott szüljön;
  • a halottakat nem lehet itt eltemetni, mivel a permafroszt konzerválná a testeket, idővel pedig ki is lökné magából azokat.
A házakat cölöpökre, lábakra építik
Fotó: Maris Maskalans / Getty Images Hungary

A Spitzbergák folyamatos veszélyben van

Mindebből jól látszik, hogy különleges környék ez, amit akár veszélyesnek is bélyegezhetnénk – például a jegesmedvék miatt. Cecelia ugyanakkor azt mondja, nem igazán tartanak az állatoktól még akkor sem, amikor Grimet sétáltatják.

Annak ellenére, hogy ilyen békés hely a Spitzbergák, nagy veszélyben is van. 

Az ellenség a klímaváltozás, amely hétszer gyorsabb felmelegedést okoz ezen a területen, mint a világ más tájain.

A szigetvilág egyes részeiről emiatt már eltűnt a hó, míg más területeken hamarabb kezd olvadni tavasszal, mint korábban. Ennek az állatvilágra gyakorolt hatása elképesztően komoly: vándorlásukban, élelemszerzésükben korlátozza az állatokat a jégpáncél eltűnése, így messze nem csak arról van szó, hogy az északi telek díszlete változik meg miatta.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?