Sokan még biztosan emlékszünk arra, milyen volt, amikor érettségi és felvételi előtt gyakorlatilag a további életünkről kellett döntenünk. Pár hónap alatt el kellett határoznunk, melyik egyetemet válasszuk, vagy ha éppen nem akartunk továbbtanulni, akkor azt, mihez kezdjünk a továbbiakban. A jelenlegi 18-19 évesek is ebben a cipőben járnak most, két hetük maradt dönteni arról, hova adják be a jelentkezésüket.
„Ha nem mész egyetemre, nem lesz belőled senki, akkor majd mehetsz a híd alá” – rengeteg szülő biztatja hasonló kedves szavakkal az érettségi előtt gyermekét. Lehet, hogy szándékosan túloznak, talán nem, mindenesetre az egyébként is stresszes fiatalokat ezek a mondatok egyáltalán nem nyugtatják meg, nem érzik úgy, hogy szüleik mellettük állnak, és maximálisan támogatják őket. Holott rájuk férne a bátorítás, hiszen egy óriási versenyben vesznek részt, melynek eredménye az egész életüket meghatározhatja. De mégis miben és hogyan kell dönteniük, mi van akkor, ha a megálmodott jövő nem úgy alakul, ahogyan szeretnénk?
Február a vízválasztó hónap
Az érettségi előtti hónapok általában már nem az önfeledt szórakozás időszakát jelentik, sok diák ilyenkor ébred rá, hogy érdemes mindent beleadnia a tanulásba, hogy a 12 közoktatásban töltött hosszú évét a lehető legeredményesebben zárja le. Általában ilyenkor végiggondolják, hogy mit szeretnének kezdeni az iskola lezárását követő hirtelen felszabadult idejükkel, hogy mivel szeretnének foglalkozni a jövőben. A fiatalok egy része az egyetemre vezető utat választja, míg mások inkább halasztanak 1-2 évet, hogy kipihenjék az addig iskolapadban töltött éveket. Bárhogy is döntenek, egy-két dologgal nem árt tisztában lenniük. Többek között azzal, hogy a tanév során – no és utána – milyen dátumokra kell kiemelkedő figyelmet fordítaniuk.
Az első, amit fel kell jegyezniük a naptárukba, hogy
legkésőbb február 15-ig mindenképpen be kell adniuk a jelentkezésüket az általuk kiválasztott felsőoktatási intézményekbe. Ez egy kőbe vésett dátum,
ha valaki elfeledkezik róla, az bizony lemarad a szeptemberben induló képzésekről. S ha ez már önmagában nem lenne elég, akkor meg kell jegyezniük, hogy jelentkezésüket még hitelesíteniük is kell, aminek végső határideje február 20. lesz az idén. Ez szintén egy nagyon fontos dátum, ha valaki lemarad róla, szintén bukhatja a felvételijét.
A februári vízválasztó időpontok után már csak pár kisebb dátum rögzítésére van szükség, melyek a következők:
- Április 20.: Ez az e-ügyintézés kezdetét jelenti, ilyenkor lehet online ügyeket intézni, többek között a pontszámításról tájékozódni, és a jelentkezés óta megszerzett dokumentumokat, okleveleket feltölteni a felvételi rendszerébe.
- Július 7.: A hiánypótlás határideje, azaz ameddig fel kell tölteni például a diplomamásolatotokat, a nyelvvizsga-bizonyítvány adatait. Ezenfelül ez a határideje a sorrendmódosításnak és az új adatok rögzítésének is.
- Július 21.: A ponthatárok kihirdetésének időpontja, amikor mindenki megtudja, hogy bekerült-e a kiválasztott szakok valamelyikére.
Több tucat egyetem és főiskola választható
Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, ha azt mondjuk, Magyarország kifejlett felsőoktatási rendszerrel bír. Az érettségizők összesen 38 egyetem és 29 főiskola közül választhatnak, melyek többségükben állami fenntartásúak, de majd egy tucat magán-, illetve egyházi fenntartású intézmény is működik hazánkban. A legtöbbjük Budapesten található, de aki tanulmányai idejére mindenképpen egy addigi lakóhelyétől távolabb eső településre szeretne költözni, az ezt is megteheti.
A képzésekről: a magyar felsőoktatásban léteznek 3 éves alapképzések (bachelor), melyekre 1-2 éves mesterképzés (master), ezekre pedig 2+2 éves doktori képzés épül. Az alapképzést elvégezve ki lehet lépni a munkaerőpiacra, ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy egyes munkakörök betöltéséhez mesterdiploma szükséges. A képesítéseket nyújtó hazai intézményekről végül elmondható, hogy azok rendkívül sokszínűek, szinte bárki megtalálhatja a számára megfelelő és neki tetsző képzést.
Mivel a munkaerőpiac folyamatosan változik, nagyon nehéz megtippelni, hogy mit „éri meg” tanulni, mi az a szak, amellyel egész biztosan kapunk majd munkát és hozzá jó fizetést tíz, húsz vagy harminc év múlva.
A mérnök (köztük az informatikus) és a gazdasági szakok jó iránynak tűnhetnek, de ne feledkezzünk meg egy nagyon fontos dologról. Tanulni nemcsak 23 éves korig lehet, hanem utána is képezhetjük magunkat, válthatunk szakmát, és sok munkahely számára a gyakorlati tapasztalat sokkal többet ér, mint a pecsétes papír. Vagyis a 18 évesen megjelölt egyetemi szak egyáltalán nem biztos, hogy egy életre szóló döntést jelent.
Mit tegyünk, ha lemaradtunk?
Persze a felvételi során az is előfordulhat, hogy valakinek nem sikerül bejutnia a kiválasztott képzésre, vagy valamelyik fontos határidőről megfeledkezett. Ezek nem feltétlenül jelentenek akkora problémát, hiszen egyrészt próbálkozhatnak a következő tavaszi felvételi eljárás során, de akár a pótfelvételin is szerencsét próbálhatnak. (Az illetékes szakminisztérium minden év augusztusában pótfelvételi eljárást hirdet, melynek során azok jelentkezhetnek, akik valamilyen oknál fogva lemaradtak a tavaszi felvételiről. Akiket a pótfelvételi során felvesznek, szintén szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat, ugyanakkor ezen folyamat során csak egyetlen helyre lehet jelentkezni.)
Emellett érdemes fontolóra venni a felnőttképzések, illetve az érettségire épülő, de felsőoktatási végzettséget nem adó, úgynevezett felsőoktatási szakképzések kínálatát.
Utóbbiak ráadásul szintén bővelkednek a jó lehetőségekben, hiszen idén bővült a szakképesítések listája, így már összesen 73 részszakképesítést szerezhetünk meg tanfolyami formában, illetve 400 jóváhagyott programkövetelménnyel rendelkező szakképesítés közül választhatunk. Ezeket ráadásul rövid idő alatt elvégezhetjük, a képzés végén pedig államilag elismert bizonyítvány kaphatunk.
Ha nem érdekel a tanulás
Vannak páran, akik nem kérnek a felsőoktatásból, inkább dolgoznának. Szerencsére erre bárkinek van lehetősége hazánkban, azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy megfelelő képesítés és tapasztalat nélkül nehezebb meggyőzni egy potenciális munkaadót arról, hogy mi vagyunk a legalkalmasabbak a meghirdetett pozícióra. Akik ennek ellenére mégis szerencsét próbálnának, azoknak ajánljuk az úgynevezett hiányszakmákat, melyeket kitanulva nemcsak a boldogulásunkat segíthetjük elő, de egyes hivatásokat is megmentünk a végső kimúlástól.
