Te is rosszul teszed, ha így fékezel: megelőzhetők lennének a balesetek

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Elkerülhető lenne a balesetek egy része, ha a sofőrök szükség esetén bátran és teljes erővel taposnának a fékpedálra.

A szakértők szerint érdemes volna az autóvezetőknek forgalomtól elzárt területen vagy szakember felügyeletével kipróbálni, milyen erő kell a vészfékezéshez – olvasható a Közlekedésbiztonság.kti.hu-n.

Mint írják, a mindennapi közlekedésben a legtöbb fékezés egyhe lassítást igényel: felvillan az előtted haladó féklámpája, te is rálépsz a pedálra, majd a forgalom ritmusa visszaáll. A féklámpa azonban nem árulja el, hogy mekkora erővel fékez a sofőr, így amikor valóban hirtelen akadály miatt kell megállni, az autósban gyakran késve tudatosul, hogy teljes, erőteljes fékezés szükséges.

A késlekedés azonban értékes méterekkel hosszabbítja meg a fékutat. 

A helyes fékezési technika elsajátításával elkerülhető lenne a balesetek egy része a szakértők szerint
Fotó: zenstock / Getty Images Hungary

A közlekedésbiztonsági szakemberek szerint a probléma gyökere az, hogy a legtöbb autós egyszerűen nem tanulta meg, hogyan kell helyesen vészfékezni. Egy korábbi szimulátoros teszt is kimutatta, hogy

Idézőjel ikon

a sofőrök nagy része még tudatos helyzetben sem tapos rá kellő erővel a pedálra, és csupán több próbálkozás után közelít a szükséges szinthez.

A tesztpályás gyakorlatok még szemléletesebb eredményt hoznak, ahol a sofőrök saját autójukat fékezhetik állóra. Itt a fékút hossza egyértelműen megmutatja, milyen határok között mozog a jármű. Miután a szakértők úgy vélik, hogy a gyakorlat életet menthet, érdemes forgalomtól elzárt területen vagy szakember felügyeletével kipróbálni, milyen erő kell a vészfékezéshez.

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.