Régóta zajlik a vita a nemek között, ki él át hatalmasabb fájdalmat: a herén rúgott férfi vagy a gyermekét természetes úton megszülő nő. Az első esetet nem tudjuk prezentálni, ám a férfiak körül egyre többen vállalják, hogy kipróbálják a nőkre kiszabott terheket, fájdalmakat.
No persze férfi gyermeket nem tud kihordani, nem tudja, milyen levegőért kapkodni éjszaka álmatlanul, sérvvel, bedagadt bokával, égő gyomorral. Azt sem tudhatja, milyen érzés egy méhösszehúzódás, egy kitolásos fájdalom, vagy mondjuk egy kéretlen méhszájtágítás. Ám hála a modern kornak egy tizenpár kilós zsákot fel tudnak csatolni magukra és egy elektromos impulzusokat kibocsátó készülék segítségével a szülési fájásokhoz hasonló mértékű izom-összehúzódást tudnak kiváltani a hasizmukban.
Az ausztrál influenszer, Maitland Hanley nem nagyon értette, mi történik terhes felesége testével. Honnan is tudhatta volna, milyen változásokat okoznak a hormonok és a növekvő pocak: a szerencsésebbek tíz kiló plusz súllyal megússzák, ám a kevésbé „áldott” állapotot megélő nők a hányástól, vesebajoktól, magas vérnyomástól, aranyértől a cukorbetegségig, a bőr szétrepedésén át a hasi sérvig széles skáláját járják végig a fájdalmaknak és nehézségeknek. Maitland viszont szerette volna átérezni párja gondjait, ezért félig viccből, félig komolyan magára kötözött egy jókora görögdinnyét. Mindjárt rájött, miért hall annyi panaszt arról, hogy szinte lehetetlen lehajolni, cipőt bekötni, felöltözni, kádból vagy kocsiból kiszállni.
A szülési fájdalmat sok férfi kipróbálta már
A hasra erősített elektródákkal, izomstimuláló géppel okozott görcsöket sokkal több férfi jelentkező vállalta. Egy részük hencegésből, nem voltak hajlandóak elhinni, hogy ez annyira nagy ügy. Más részük a nők iránti tiszteletből és kíváncsiságból. Minden nő elégedetten dörzsölheti össze a kezét, az erősebb nem tagjai mind izzadva, nyöszörögve fetrengtek az egyre erősödő fájdalmak között, majd sokuk ki is szállt a végső erőpróba előtt. Számtalan ilyen videó kering a neten külföldi és magyar főszereplőkkel, akik az elején még összeszorított fogakkal tűrnek, majd egyre rosszabb állapotba kerülnek az erősödő fájások között. Mindez persze valahol igazságtalan összehasonlítás: a férfiaknak nincs méhük, méhszájuk, hüvelyük, azaz a fájdalomnak csak egy részét tapasztalják meg, ám mentségükre szól, hogy tulajdonképpen céltalanul. A szülő nő szervezete felkészül a vajúdásra, a kitolásra, hormonok szabadulnak fel, melyek segítik a folyamatokat, és kis részben ugyan, de csillapítják a fájdalmat. Annak tudata, hogy egy kisbaba készül rajtuk keresztül a világra, a nőkben rengeteg energia szabadul fel. A tesztek során ez a férfiakból nyilvánvalóan hiányzott. Sőt amikor a családi ékszereket sérülés éri, a fájdalomérzeten ronthat az erős aggodalom, hogy esetleg a férfiasság fő jelképének tartott herék megsérültek.
Máshol van a fájdalomküszöb férfi és nő esetén
A nemek közti fájdalomharcnak egy másik szempontból sincs értelme: a kétféle test mindent másképp érez és tolerál, ráadásul egyénenként eltérően (léteznek nők, akik egy ritka génvariációnak köszönhetően közepesen erős fájdalommal átvészelik a szüléseiket). 2012-ben az amerikai Stanford Egyetem kutatócsoportja több mint 11 000 orvosi nyilvántartás felülvizsgálatát átnézve felfedezte, hogy a nők intenzívebben érzik a fájdalmat, különösen az akut gyulladásos betegségekben. A prolaktin változó szintje miatt ugyanerre jutottak az Arizonai Orvostudományi Egyetem kutatói is. Ugyanakkor egy 2019-es tanulmány szerint a nők fájdalomküszöbe magasabban helyezkedik el, s mindkét nem tagjai másképp emlékeznek a kínokra. A nők hajlamosabbak elfelejteni azokat, míg a másik nem tagjai kevésbé, sőt: ők a második napon kapott ugyanakkora erősségű fájdalmat erősebbnek érezték, és meg voltak győződve arról, hogy nagyobb kínokat élnek át az ellenkező neműeknél. Ez a fájdalommemória lehet a magyarázat arra, miért szülnek egynél többször az asszonyok. Ugyanakkor a fájdalom továbbra is szubjektív: függ attól, melyik napszakban, milyen hangulatban vagyunk, kik vesznek körül, milyen hormonjaink termelődnek éppen. Saját élethelyzeteinken belül is változik az érzékelés, pont emiatt nem lehet pontosan beskálázni sem a férfiakat, sem a nőket.
Fájdalomcsillapítás mindenkinek
Akár herén rúgtak, akár szülni készülsz, akár migréned van, léteznek bizonyos technikák és trükkök, melyek segíthetnek a fájdalomcsillapító tablettákon kívül is. Az egyik ilyen a masszázs. Ha értő kezek dögönyözik testünk fájó részeit vagy épp az akupresszúrás pontokat, azzal komoly enyhülést lehet elérni. A hőmérséklet változása is ilyen: a görcsöket lazítja a meleg (gyógynövényes fürdő formájában még aromaterápiával is kombinálhatjuk), míg a gyulladásnak jót tesz a hideg víz vagy a jegelés. A különböző légzéstechnikák is alkalmazhatók, akkor is, ha ezeket általában csak a terhes nőknek tanítják meg, s nekik is csak felületesen. A jeges folyókban vígan úszkáló Wim Hof már többet mesélhetne róla, hogyan változik a test érzékelése a légzés hatására. Ezeken kívül pedig jöhetnek az olyan erősen szubjektív módszerek, mint a megnyugtató zene, az ölelés, a különböző vizualizációs technikák. Ahhoz pedig, hogy hatékonyan csillapítsd a fájdalmad, a hozzá kapcsolódó érzéseidről és előítéletekről sem árt tájékozódni.
