Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy friss kutatás azt vizsgálta, miért alakult ki az emberi agy olyan különlegesen összetetté, és vajon ezért milyen árat kellett fizetni.
A tudósok szerint az autizmus (autizmus spektrum zavar – olyan állapot, amely befolyásolja a társas kommunikációt és a viselkedést) részben az agy fejlődésének mellékhatása lehet. Másképp fogalmazva: lehet, hogy az intelligencia és a kreativitás fejlődésével együtt járt a nagyobb esély bizonyos idegrendszeri eltérésekre?
Az intelligencia ára
Az agyunk felszíni része, a kéreg (cortex), többféle idegsejtből épül fel. A kutatók most azt találták, hogy az egyik fontos sejttípus, az úgynevezett L2/3 IT neuron (azaz a kéreg más részeivel kapcsolatban álló idegsejt) különösen gyorsan fejlődött (evolúciós léptékkel mérve) az emberi evolúció során, sokkal gyorsabban, mint a főemlős rokonainknál. Ezekben a sejtekben olyan gének működnek, amelyek az autizmussal is kapcsolatban állnak – írja a ScienceDaily.
Ez elsőre furcsán hangozhat, de a magyarázat az, hogy az embergyerekek agya sokkal lassabban fejlődik, mint például a csimpánzoké. Ez a lassabb érés több időt ad arra, hogy az agy bonyolultabb kapcsolatrendszert alakítson ki.
Így a nyelvi készségek a kreatív gondolkodás és az összetett társas viselkedés is kialakulhatott, erősen fejlődhetett.
Ugyanakkor pont ezek a gének érzékenyebbé is tehetik az idegrendszert, és hozzájárulhatnak az autizmus kialakulásához.
Evolúciós kompromisszum
A kutatás tehát arra utal, hogy az emberré válás során kompromisszum történt. A gének változásai segítették az intelligencia és a nyelvi képességek fejlődését, de közben megnőtt annak az esélye, hogy bizonyos idegrendszeri különbségek is megjelenjenek.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy az autizmus „hiba” lenne. Inkább úgy kell rá tekinteni, mint a sokféleség egyik formájára, amely ugyan kihívásokat jelenthet, de része az emberi agy evolúciós történetének.
Ezt támasztja alá, hogy a tudósok összehasonlították emberek és más emlősök agysejtjeinek génműködését. Egy modern technológiát, az ún. single-nucleus RNA-sequencing módszert (olyan vizsgálat, amely sejtmag szinten mutatja meg, hogy mely gének aktívak) alkalmaztak.
Az eredmények egyértelműen kimutatták, hogy az emberi agy bizonyos sejtjeiben sokkal több változás történt, mint más fajokban, és ezeknek egy része átfed az autizmushoz kapcsolódó génekkel.
A tanulmány tehát nem azt mondja, hogy az autizmus az intelligencia közvetlen ára, hanem inkább azt, hogy bizonyos gének kettős szerepet játszanak: előnyöket hoztak a fejlődésünkben, de közben érzékenyebbé is tették az agyat.
Ha tetszett ez a cikk, és szívesen olvasnál evolúciós érdekességekről, akkor érdekes lehet írásunk arról a testrészről is, amivel csak az ember rendelkezik.
