Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tudományosan nem teljesen megalapozott gondolatok marketingje valahogy mindig erősebb. Ez abból adódik, hogy a tudományos kommunikátorok és a nagyszerű szónokok közös halmaza nem olyan nagy. Ugyanakkor a tudomány az örök megkérdőjelezés terepe, míg az áltudományosság a bizonyosság ígéretével kecsegtet: nem kérdezni, követni kell!
Tegnap a GVH vizsgálatot indított Kasza Tibi fogyókúrás étrend-kiegészítő termékei ügyében, többek között azért, mert az a kijelentés, miszerint készítménye „segít a fogyásban és a súlytartásban is, megfelelő étrend mellett”, nem bizonyos, hogy jogszerűen került a termékek marketinganyagába. Ne felejtsük, hogy ez még csak vizsgálat, és nem határozat. De bennünk felmerült az a kérdés, hogy miért lehet újra és újra eladni a kalóriamegvonásos diétát, fogyókúrás készítményekkel, díszes marketingcsomagban?
Fogyókúrás étrend-kiegészítők piaca
Az elhízás komoly egészségügyi problémát jelent, és nagyon sok embert érint. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)
európai régiójában a felnőtt lakosság 58 százaléka túlsúlyos vagy elhízott
– írják az ENSZ szakosított szervezete elhízásról összeállított idei éves jelentésében. Magyarországon minden ötödik nőt és minden negyedik férfit érinti ez a probléma.
Nem is meglepő tehát, hogy a fogyókúrás étrend-kiegészítők iránti kereslet folyamatosan nő, a globális piac mérete 2020-ban 33,4 milliárd dollárt tett ki, és az előrejelzések szerint 2021 és 2028 között 16,6%-os éves növekedési ütemmel fog bővülni. Ez a növekedés szigorítja a termékbiztonságra, a gyártásra és a hatékonysági állításokra vonatkozó szabályozást is. A szabályozó szervek megfelelő intézkedéseket hoznak az élelmiszerek és étrend-kiegészítők címkézésének megsértése esetén.
A piac növekedésének egyedül a mellékhatások előfordulása szab gátat. Ezért a vállalatok különös érdeklődést mutatnak az olyan összetevőkre vonatkozó kutatások elvégzése iránt, amelyek biztonságosan fogyaszthatók, és nem okoznak mellékhatásokat.
Az OGYÉI szerint forduljunk inkább szakemberhez
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet weboldalán felteszik a kérdést: szükséges-e egyáltalán étrend-kiegészítőket fogyasztani?
„A kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás biztosítja a szervezet egyensúlyi állapotához, normál működéséhez szükséges tápanyagokat (fehérje, szénhidrát, zsír, vitamin, ásványi anyag, élelmi rost) és a biológiailag aktív összetevőket is (antioxidánsok, L-karnitin, prebiotikumok, probiotikumok stb.).
Adódhatnak azonban olyan élethelyzetek – szigorú diéta, fogyókúra, felfokozott, rohanó életmód, betegségek utáni lábadozás stb. –, amikor a megszorítások, a kiegyensúlyozatlan, esetleg egyoldalú étrend, a szervezet kimerült állapota miatt étrend-kiegészítő fogyasztására lehet szükség a szervezet egyensúlyi állapotának fenntartásához.
Természetesen egyetlen étrend-kiegészítő sem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozást, a normál ütemű életmódot, a megfelelő pihenést és alvást, vagy fogyókúra esetén a túlzások nélküli, szakember által összeállított étrendet.”
Az OGYÉI tiltásai
Az étrend-kiegészítők nem sugallhatják a fogyasztó számára a következőket:
- Betegségmegelőző vagy azt kezelő hatás, vagy erre történő utalás.
- Arra vonatkozó állítás vagy utalás, hogy a változatos, kiegyensúlyozott étrend nem alkalmas a szükséges tápanyagok és biológiailag fontos anyagok bevitelére.
- A fogyókúra során várható testtömegcsökkenés üteme, mértéke.
A nők mégis kajálják a fogyókúrás marketinget
A nők valószínűleg a fogyókúrás étrend-kiegészítők legnagyobb felhasználói közé tartoznak, annak ellenére, hogy az étrend-kiegészítők hatékonyságának a testtömeg csökkentésével kapcsolatos klinikai vizsgálatok szisztematikus áttekintése nem szolgáltat megfelelő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ezeknek a készítményeknek klinikailag releváns súlycsökkentő hatása lenne.
A tudomány azonban unalmas, az instant sikereket, a csatolt figyelmet és törődést, valamint a közösségi élményt könnyebb vonzónak találni.
Az áltudományos értékesítési szövegek többségében olyan eszmék, gondolatok eladására törekednek, amelyeket az emberek szeretnének elhinni. Ez a vágyvezérelt vagy vágyelvű gondolkodás egy olyan logikai hiba, amikor a rendelkezésére álló tények hiányában is valóságként kezelünk olyasmit, melynek valóra válását vágyjuk. Ennek a csapdájába jellemzően azok esnek, akik képtelenek különválasztani a racionális véleményalkotást az emócióiktól.
Egyikünk sincs beoltva áltudományok ellen
A diétaiparban, egészségiparban és szépségiparban válaszokat keresőknek fel kell vértezniük magukat minden ártó szándék ellen, mert itt az áltudományosság nagy dózisban van jelen.
Az információhiányos koncepciók kiegészülve az erős vágykésztetésekkel szinte bárkit megtéveszthetnek.
Mindannyian bedőlünk néha az álhíreknek, de az utólagos tájékozódásra és korrekcióra mindig van lehetőség.
A közösségi média működése sajnos nem segíti a kritikus gondolkozást, és az ebben profin működő médiafelhasználók kommunikációs stílusa is hathat torzítólag, mert megteremtheti a tudományosság látszatát. A félinformációk és a kontextusból kiemelt igazságok újrakeretezésével sok ügyes értékesítő képes embereket cselekvésre késztetni. Hogy ez a közösségtoborzás aztán hogyan konvertálható hatalmas pénzügyi sikerbe, azt a modern világban biznisz- és marketingprofizmusként szokás elkönyvelni.
