Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A finomított élelmiszerek intenzív hatást gyakorolnak az agy jutalomközpontjára, így okoznak ételfüggőséget – legalábbis azok szerint, akik hisznek ebben az egészben, mi, csokibarátok inkább a kakaóbab előnyeit hirdetjük. De vajon mit mondanak a kutatások?
A feldolgozott élelmiszerek intenzív hatást gyakorolnak az agy jutalomközpontjára, és dopamint szabadítanak fel, ez okozza a függőséget. A gyorsételek a legproblémásabbak, mert ezek tele vannak telített zsírral, sóval és adalékanyagokkal. Ezt már régóta sejti a tudomány, de a Michigan Egyetem tudósai bizonyítani is tudták 2015-ben megjelent tanulmányukban. A résztvevők mindannyian a finomított ételeket találták a legvonzóbbnak, vagyis azokat, amelyeket úgy készítettek el, hogy minél több zsír és finomított szénhidrát legyen bennük. Bár a válaszadók különböző listákat állítottak össze, mindenkinek nagyjából ugyanazokkal az ételekkel volt gondja: a csokival, a pizzával, a fagylalttal, a sütikkel és a sült krumplival.
Az egyetem tudósai egy másik alkalommal 518 alanyt kérdeztek ki hasonló témában, köztük 120 diákot, akiknek akadtak problémáik az addiktív evéssel. 35 ételt kellett sorba állítaniuk a legaddiktívabbtól a legkevésbé addiktív felé, és bizony, ebben is kedvenceink végeztek az élen.
Létezik egyáltalán az ételfüggőség?
Az élelmiszer-függőség a fentiek ellenére továbbra is vitatott téma a tudományos közösségben. Az elképzelést részben az Egyesült Államokban és a világ más részein tapasztalható és egyre növekvő elhízás miatti aggodalmak vezérlik, de vannak, akik azt gondolják, ez csakis arra jó, hogy az érintettek takarózhassanak valamivel, és ráfoghassák állapotukat egy olyan kórra, amin nem lehet uralkodni.
Az élelmiszer-függőség egy olyan fogalom, amelyet a kutatók az emberek kényszeres étkezési szokásainak leírására használnak, melyek függőségszerű viselkedésre emlékeztethetnek. Kutatások valóban jelzik egyes egyéneknél, hogy nagyobb valószínűséggel tapasztalnak függőséget az ízletes ételektől – vagyis a magas zsír- és cukortartalmú ételektől.
Egyéb tanulmányok azt sugallják, hogy azok, akiknél előfordulhat, hogy ételfüggőséget tapasztalnak, „kereső” viselkedést, valamint sóvárgást mutatnak, és tüneteik hasonlóak azokhoz, amelyeket az emberek általában egy szerhasználati zavar részeként tapasztalnak.
Egyelőre függőségként nem szerepel a szakkönyvekben, kutatók azonban azonosítottak néhány, ehhez a fogalomhoz kapcsolódó viselkedést. Ezek az alábbiak lehetnek:
- kényszeres túlevés
- sóvárgás a magas zsírtartalmú és cukros ételek iránt
- a táplálékfelvétel szabályozásának nehézségei
- rendezetlen étkezési minták
Mit tudunk az ételfüggőségről?
Kutatási eredmények rávilágítottak arra, hogy az ízletes fogások az agy ugyanazon részeit stimulálják, és ugyanazokat a neuronális tevékenységeket idézik elő, mint a tiltott anyagok. A hippocampus, a caudatus és az insula három agyi régió, amelyekről a kutatók megállapították, hogy szerepet játszanak ebben a kapcsolatban.
Például az élelmiszerek és a tiltott anyagok egyaránt hormonok, például dopamin felszabadulását eredményezik. Egyes tanulmányok még azt is sugallják, hogy az ételek után sóvárgóknál is jellemző a „kereső” viselkedés, amelyet a szerhasználati zavarban szenvedők gyakran mutatnak.
Elméletileg ez a viselkedés azt feltételezi, hogy az ember megkívánhatja a cukros italt csak azért, mert attól a dopamin felszabadulásának köszönhetően jól érzi magát, nem pedig azért, mert valóban élvezi az ital fogyasztását.
Miért ellentmondásos az egész téma?
A meglévő kutatások ellenére az élelmiszer-függőség továbbra is vitatott téma a tudományos közösségben.
Íme néhány a kapcsolódó, vitatott kérdések közül:
1. Létezik-e egyáltalán, vagy sem?
Számos tanulmány akad, amely azt állítja, hogy az élelmiszer-függőség valódi jelenség, és van hasonlóság az ételek és a tiltott drogok iránti vágy között. Ám az emberek nagyon rendszeresen és összetett kombinációkban fogyasztanak ételeket, ami megnehezíti a számszerűsítést, és elmossa a határvonalat a használat és a visszaélés között.
2. Melyik tápanyag a hunyó?
Nemcsak az élelmiszerekkel való visszaélést nehéz besorolni, de a kutatók még nem határozták meg, hogy melyik tápanyag vagy tápanyag-kombináció okoz ételfüggőséget.
Tanulmányok patkányoknál kimutatták, hogy a magas zsír- és cukortartalmú étrend – mint sok feldolgozott élelmiszer – függőséget idézhet elő. Egyesek úgy vélik, hogy a cukor jelenléte a bélben lehet a kiváltó tápanyag, de ez továbbra sem bizonyított. Szigorúbb, hosszú távú, embereken végzett vizsgálatokra van szükség a problémás tápanyagok pontos meghatározásához.
3. Elhízás, isteni ételek és ételfüggőség
Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy az élelmiszer-függőség az elhízás valószínű oka, sőt, egyes kutatók az ételfüggőséget bizonyos étkezési zavarokkal is összefüggésbe hozták. Ám a helyzet az, hogy az evészavarosok jelentős része nem elhízott, és sok elhízott ember nem tapasztal ételfüggőségi tüneteket.
4. A jojódiéta lenne az ételfüggőség oka?
Számos súlycsökkentő stratégia létezik, és a szakemberek szerint a különféle diéták közötti váltás és az élelmiszerek rendszeres korlátozása potenciálisan ételfüggő magatartást válthat ki. Noha ennek a módszernek is vannak szakértő hívei, mégis kellene még néhány nagyszabású kutatás, hogy bizonyosan ki lehessen jelenteni az ok-okozati összefüggést.
Hogyan lehet lemondani a nem kívánt étkezési viselkedésről?
Függetlenül attól, hogy valakinek ételfüggősége vagy étkezési zavara van, vagy egyszerűen csak javítani akar a tápláló ételek bevitelén, fel kell hagynia a nem kívánt étkezési magatartással. Azok az emberek, akik segítséget keresnek a táplálkozásukkal kapcsolatban, kérhetik egy dietetikus útmutatását, aki pontos étrendet állít össze, akár kedvenceink bevonásával.
Változtasd meg a környezetet
A környezeti jelzések, beleértve az ételek látványát, illatát, sőt megjelenését is, kiválthatják az étel utáni vágyat. Jobb tehát, ha nem tartasz otthon abból, amit nem szeretnél enni, felkészülsz egészséges snackekkel, és a nap során minél előbb jól teleeszed magad egészséges fogásokkal, lassan felszívódó szénhidrátokkal.
Fontos, hogy ellenálljunk annak a vágynak, hogy olyan divatdiétákat próbáljunk ki, amelyek rövid időn belül gyors eredményeket ígérnek, mivel a legtöbb ember, aki fogyókúrázott, legfeljebb 5 éven belül visszahízik.
