Veszélyes ételcsomagolások: ez a hormonkárosító anyag allergiát, meddőséget okozhat

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss jelentése mutatott rá az élelmiszerek csomagolóanyagában rejlő nem is kis veszélyre.

A biszfenol A (BPA) az egyik legnagyobb mennyiségben előállított vegyi anyag a világon, melyet ételek műanyag vagy fémcsomagolásában, többször használatos műanyag palackokban és ivóvízcsövekben is használnak Európa-szerte.

A kontinensen jó ideje ismerik a BPA káros hatását: a vegyület a doboz vagy üveg használata közben kioldódhat, ezáltal ételeinkkel és italainkkal szervezetünkbe kerülhet. 

Ha ez megtörtént, akkor a BPA az endokrin működést befolyásolhatja, akár meddőséget vagy allergiát is kialakíthat.

Ennek kivédésére az EU-ban már 2010 óta nem lehet BPA-t tartalmazó cumisüvegeket forgalomba hozni, és korlátozták az anyag használatát más, élelmiszerekkel érintkező tárgyakban is.

A BPA jelenléte az ételcsomagolásokban kisebb mennyiségben is veszélyt jelezhet
Fotó: Salomonus_ / Getty Images Hungary

A BPA 0,6 mg/kg koncentrációban még nem okoz egészségkárosodást, de érdemes ennél alacsonyabbra szorítani jelenlétét az élelmiszer-csomagolásban.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ugyanakkor aggasztó jelentést tett közzé a közelmúltban: európai országokat vizsgálva arra jutottak, hogy sok helyen még mindig magas a BPA vizeletbe történő kiválasztódása, ami arra utal, hogy az egészségügyi határértéken felüli mennyiségben tartalmazhatják az anyagot az élelmiszer-csomagolások.

Összesen 11 országból – Horvátországból, Csehországból, Dániából, Franciaországból, Finnországból, Izlandról, Luxemburgból, Lengyelországból, Németországból, Portugáliából, Horvátországból, Svájcból és Németországból – származó mintákat vizsgáltak 2756 felnőttől. Úgy találták, hogy ezekben az államokban 71–100 százalékkal lépi túl a BPA mennyisége a határértéket, ami egészségügyi problémák kialakulásának lehetőségével jár.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.