Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A hazai végrendelkezési szabályok nem bonyolultak, ám több buktatójuk is van. Ha beleszaladunk egybe, érvénytelen az írott végakarat.
Az Index összegezte, mit érdemes tudni annak érdekében, hogy érvényes végrendeletet hagyjunk örököseinkre. Mint írják, 2014 óta akár a házastársak és élettársak is írhatnak ismét közös végrendeletet.
Az öröklés rendjének meghatározott sorrendisége van Magyarországon. A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári törvénykönyv (Ptk.) értelmében a végrendeleti öröklést hangsúlyosan a törvényes öröklés elé került. Kivételt képez az úgynevezett kötelesrész, amelyre az örökhagyó leszármazója, házastársa és szülője akkor is jogosulttá válik, ha a végrendeletben nem szerepel örökösként.
Így készíthetsz érvényes végrendeletet
A kötelesrészre jogosultat annak az egyharmada illeti meg mindenképp, ami neki mint törvényes örökösnek jutna végrendelkezés híján. Mivel a végrendeleteknek csak csekély része készül Magyarországon ügyvéd vagy közjegyző által, az Index arra is hosszan kitért cikkében, hogy a kézzel írt végakaratok milyen esetben lehetnek érvényesek.
Hazánkban az alábbi formájú végrendelkezésre van lehetőség:
- közvégrendelet, ezt a közjegyző vagy bíró foglalja közokiratba;
- holográf magánvégrendelet: az örökhagyó saját kezűleg írja, és ő is írja alá, illetve keltezi;
- allográf magánvégrendelet: az örökhagyó két tanú előtt aláírt végakarata;
- közjegyzőnél személyesen letétbe helyezett magánvégrendelet;
- öröklési szerződés, melyben tartás vagy életjáradék fejében tesz örökössé valakit;
- halál esetére szóló ajándékozás;
- szóbeli végrendelet.
A Ptk. 2014-es változása óta a magánvégrendelet alaki szempontból akkor is érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik. Ha azt a végrendelkező elejétől a végéig saját kézzel írja és aláírja, vagy a más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is e minőségük feltüntetésével aláírják.
Amennyiben a saját kezűleg írt vagy más által írt végrendeletet az örökhagyó aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként, végrendeletként feltüntetve a közjegyzőnél személyesen letétbe helyezi, szintén érvényes lehet.
Végrendelkezni pedig akár az egyik a tanú részére is lehet, de csak akkor, ha a dokumentumnak ezt a részét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta, igaz ez akkor is, ha két másik tanú is aláírásával ellátja az iratot.
A közjegyzői okiratba foglalt és általa letétbe helyezett végrendeletek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába kerülnek, ehhez nem férhet hozzá akármikor akárki, a nyilvántartás nem nyilvános, adatot csak a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző kérhet ki belőle.
