Ha ilyen a kézfogásod, sokáig fogsz élni

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Várható élettartamunk sok tényezőtől függ, nemrég azonban kiderült, hogy a szorítóerőnk és a várható élettartamunk között összefüggés van. Egy kutatás megállapította, hogy a kézfogásunk nem csupán a jellemünkről, hanem arról is árulkodhat, hogy milyen hosszú lesz az életünk.

Brit tudósok szerint a markolat ereje, időskorban pedig az, hogy valakinek milyen az egyensúlyérzéke, illetve milyen módon kel fel a székből, utalhat arra, hogy meddig fog élni.

A marokerő az életünk hosszáról is árulkodik

Az élethosszig tartó egészséggel és öregedéssel foglalkozó kutatóorvosokból álló csoport több mint 30 olyan korábbi kutatási projekt eredményeit egyesítette, melyekben több tízezer ember fizikai képességeit, illetve a halálozásuk okát vizsgálták. Az érintettek többnyire 60 év felettiek voltak, és nem szorultak sem kórházi, sem idősotthoni ápolásra, hanem saját közegükben, otthon éltek.

Az élettartam hosszáról a kézfogásunk ereje is sokat elmond
Fotó: alvarez / Getty Images Hungary

A kutatók arra lettek figyelmesek, hogy a halálozási arány a vizsgálatok időtartama alatt csaknem 70 százalékkal volt magasabb azoknál az embereknél, akiknek a leggyengébb volt marokereje, mint azoknak, akiknek erős volt a kézfogása.

A séta tempója is árulkodik az élettartamról.

Megfigyelték továbbá, hogy azok az idős emberek is rövidebb ideig éltek, akik kifejezetten lassan gyalogoltak. De magas volt a halálozási arány azoknál is, akik nagyon lassan keltek fel a székükből, és tovább éltek azok, akik fürgébben álltak fel.

Az időskori aktivitás is hatással van arra, milyen hosszú ideig élünk
Fotó: Jacob Wackerhausen / Getty Images Hungary

Mindemellett az egyensúlyérzék is árulkodó jele volt annak, hogy kinek milyen hosszú lesz az élete. Azoknál, akik tovább tudtak egy lábon egyensúlyozni, kisebb volt a korai elhalálozás kockázata.

Bár a betegségek és az idős korral járó hanyatló egészségi állapot magyarázatot adhat a fizikai állapotban bekövetkező eltérésekre, a kézfogás erőssége szinte életkortól függetlenül előre jelezte a várható halálozást még néhány olyan 60 év alatti embernél is, akik semmilyen jelét nem mutatták annak, hogy betegek lennének.

Egy nemrégiben, kórházi környezetben végzett kutatás még arra is rávilágított, hogy a markolat erejében mutatkozó különbségek utalhatnak akár még a kórházi tartózkodás hosszára is. 

A marokerő a genetikai adottságokról is árulkodik

A brit tudósok kutatási eredményét megerősíti az a finnek által elvégzett egyedülálló vizsgálat is, amely igazolta, hogy néhányan olyan génekkel rendelkezünk, amelyek erősebbé tesznek másoknál. Kiderült továbbá az is, hogy a marokerő mértékéből az egészségi állapotra és a várható élettartamra is következtetni lehet. Azoknál, akik az említett génekkel, valamint nagyobb szorítóerővel rendelkeznek, a szakértők szerint akár 23 százalékkal kisebb esély van arra, hogy megbetegszenek, és várhatóan hosszabb életet élnek.

A genetikai adottságoktól is függ, milyen erősen fogunk kezet
Fotó: VioletaStoimenova / Getty Images Hungary

A kutatás bebizonyította, hogy a marokerőt a genetikai adottságok is meghatározzák, és az izomerő előre jelezheti, személyre szabott genetikai adatok segítségével, hogy ki milyen betegségeknek van kitéve, vagy akár a korai halálozást is előre vetítheti. 

A finn kutatók szerint az izomerőre ható genetikai tényezők szerepet játszhatnak az egészséges öregedésben is, hiszen az izomerő, különösen a kézfogás ereje befolyásolja, hogy időskorban mennyire leszünk képesek leküzdeni a betegségeket.

A kutatók a vizsgálat eredményétől függetlenül kihangsúlyozták: a szorítóerő kialakulásában nemcsak a genetikai tényezők, hanem a különféle életmódbeli tényezők, például a fizikai aktivitás és a kétkezi munka is szerepet játszhat.

Jimmy Carter idén ünnepelte 100. születésnapját. Hosszú életének titka bárki számára elérhető.

Enterol

Készülj tudatosan a nyaralásra!

Az Enterol alkalmazható az utazással összefüggő, fertőzéses eredetű hasmenés megelőző kezelésére is. Az Enterol alkalmazását 5 nappal az utazás előtt már érdemes megkezdeni és az utazás teljes
időtartama alatt folytatni.
Te már becsomagoltad?

Enterol – A tudatos probiotikumválasztás.

hirdetés

Advertisement
Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.