„Én ilyet nem mondtam!” – Miért emlékszünk sokszor rosszul fontos beszélgetéseinkre?

Olvasási idő kb. 2 perc

Hogyan lehetséges, hogy ugyanarra a beszélgetésre két ember egészen máshogy emlékezzen vissza? És vajon miért vagyunk néha teljesen biztosak benne, hogy igazunk van – akkor is, ha nincs?

Ismerős az érzés, mikor teljes meggyőződéssel magyarázzuk, hogy mi történt, míg ugyanarra az eseményre a másik szereplő teljesen másképpen emlékszik? Ez akár kínos is lehet a munkahelyen, bosszantó a családban, veszekedésbe torkollhat a párkapcsolatban. Nem is mindig kell hozzá, hogy félrecsússzon egy mondat vagy félreértelmezzék a hangsúlyunkat, van, hogy éppen az idő torzítja el a valóságot. 

Szelektív memóriánk van, és ez nem feltétlenül hiba

Az emlékezés nem digitális rögzítés, hanem dinamikus, rekonstruáló folyamat. Ahogy egy beszélgetést újra felidézünk, agyunk nem egyszerűen „lejátszik” egy felvételt, hanem újrateremti az élményt. Ez azt is jelenti, hogy az érzelmeink, előzetes elvárásaink és a saját nézőpontunk is „beleszól” abba, mire és hogyan emlékszünk. 

Az érzelmek torzítják az emlékeinket

Különösen akkor torzulhatnak az emlékeink, ha egy konfliktus hevében hangzik el valami. A stressz, a düh vagy a félelem hatására agyunk másképp dolgozza fel az információt – és ezek az érzelmek nemcsak a pillanatot, hanem az utólagos emlékképet is meghatározzák. Így történhet meg, hogy egy szófordulat vagy hangsúly teljesen más jelentést kap, mint ahogyan eredetileg elhangzott.

Emlékeinkben sokszor más beszélgetés él, mint ami valójában elhangzott
Fotó: Vladimir Vladimirov / Getty Images Hungary

Gyakran túl magabiztosak vagyunk

A pszichológiai kutatások szerint nemcsak, hogy torzítjuk az emlékeinket, de még túl is becsüljük azok pontosságát. 

Idézőjel ikon

A hamis emlékek kialakulása gyakori jelenség, és gyakran észre sem vesszük, hogy „átírtuk” a múltat – csak akkor, ha más valaki másképp emlékszik.

Mit tehetünk, ha elbeszélünk egymás mellett? 

Fontos felismerni, hogy nem feltétlenül hazugságról vagy rosszindulatról van szó, ha valaki máshogy emlékszik egy beszélgetésre. A nyitottság, az együttérzés és a „lehet, hogy mindkettőnknek igaza van” hozzáállás sok félreértést feloldhat. Legyen fontosabb a megértés szándéka, mint a győzelem.

Ha érdekel, milyen mentális csapdákba ejt bennünket agyunk nap mint nap, ezt a cikket ajánljuk. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ide járt nyaralni a monarchia elitje: az Adria Nizzájának is nevezik

Pálmafák, századfordulós luxusvillák és a tenger morajlása: nem kell Franciaországig utaznod, ha igazi riviérai hangulatra vágysz. A horvátországi Kvarner-öbölben fekvő Opatiját nem véletlenül nevezték a Monarchia idején az Adria Nizzájának. Ez a csodálatos klímájú kisváros volt a császári udvar, az arisztokrácia és a művészek első számú menedéke. Itt épült fel az Adria legelső luxusszállodája is a Déli Vasút igazgatójának köszönhetően, amelynek Kristálytermében egykor maga Ferenc József és Sisi királyné is megfordult.

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.