Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kevés egyszerűbb dolog van annál, mint megválaszolni, hány éves vagy – gondolnád, ám Dél-Koreában ez mégsem annyira egyértelmű dolog. Háromféle életkora is lehet egy koreainak, cikkünkből az is kiderül, miért.
Európában egyértelmű, hogy születésnapunkon leszünk egy évvel idősebbek, ám ez nem minden országban van így. A koreai rendszer komplikált, ráadásul kétféle változata is van – kész csoda, hogy eddig működött. 2023-tól már csak a sztenderdizált, nemzetközileg is használt, és valljuk be, a többihez képest logikus rendszer működik.
Így számolnak életkort Koreában
Ezt megelőzően a legszélesebb körben használt számítási rendszer az úgynevezett koreai életkor alkalmazása volt: e szerint az ember születésekor egyéves, és minden január elsején egy évet adnak ehhez.
Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy egy december 31-án született gyermek aznap egyéves, január elsején, egy naposan azonban már kétévesnek számít.
A másik módszer, a számított életkor szerint a születése napján ugyan nullaéves a gyermek, akárcsak nálunk, de január elsején e módszer szerint is egy évet adnak az életkorhoz. A fenti példa szerint a december 31-én született gyermek másnap, január elsején egyéves lesz – egynaposan. Ezt a módszert főként akkor alkalmazzák, amikor megállapítják, hogy mikortól vásárolhat valaki legálisan alkoholt vagy dohányterméket.
Nagyon nagy zűrzavart okozott a rendszer eddig
Hogy teljes legyen a káosz, mindezeken túl a nemzetközi rendszert is alkalmazták a fenti két metódus mellett Koreában: ezt mindannyian ismerjük, és így számítjuk saját életkorunkat, születésünk napján természetesen nullaévesek vagyunk, majd első születésnapunkon leszünk egyévesek, január elsején pedig nem történik semmi azon túl, hogy új évet írunk a naptár szerint.
Könnyű megérteni, miért zavaró ez a háromféle életkor egyszerre:
az interneten koreai életkor-kalkulátorok is találhatók,
melyek megkönnyítik bárkinek átlátni azt, valójában hány évesek is ők vagy mások. Mostantól ennek azonban vége: mindenki annyi éves lesz, amennyi a valóságban is.
A méhben töltött idő is beleszámított a korba
Hogy mi áll a furcsa rendszer hátterében?
A dél-koreaiak úgy gondolják, az ember életkorába beleszámít az az év – a valóságban persze alig valamivel több mint kilenc hónap –, amelyet az anyaméhben eltölt.
Amint azt a számított életkor jelensége is mutatja, azt azért ők is érezték, hogy így valaki akár 16 évesen is lehet nagykorú: mostantól tehát vannak, akik hirtelen azzal szembesültek, hogy két évvel fiatalabbak, mint ahány esztendősnek eddig tartották magukat. Ha az örök fiatalság titkára nem is bukkanunk rá a módszer tanulmányozásával, azért időnként megpróbálhatjuk koreai módszer szerint számolni életkorunkat – ennél azonban sokkal jobb megoldás elfogadni az idő múlását, hiszen az életkor csak egy szám, igazán az számít, ahogy érzed magad, és amilyen egészséges maradsz.
