72 éves kutatás derített fényt arra, hogy mi ad értelmet az életünknek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ha nem hiszel abban, hogy az élet értelme a 42, érdekelhet, hogy a felmérések alapján mi volt az, ami képes volt ezt az érzést megadni az embereknek még a Covid lezárásos-karanténos időszakában is.

Mi az élet értelme? Mi tesz minket, embereket boldoggá valójában? Ezek a kérdések mozgatják mindennapjainkat, ezekre próbáljuk megtalálni a választ. Azonban egy ennyi lehetőséggel kecsegtető világban, ahol az interneten keresztül semmi és semmilyen hely filozófiája sincs távol, fejetlen csirkékként rohangálunk összevissza az idő sürgető takkolásától űzve, hol erre, hol arra kapva a fejünket, hogy rájöjjünk, melyik diétában, melyik mozgásformában, melyik karrierben és melyik jobbra húzott emberben fogjuk megtalálni az élet értelmét. Vajon a tudomány milyen friss megfejtéssel tud szolgálni?

Mitől van értelme az életednek? 

Sokan próbálták megfejteni, mi a titok nyitja, mitől érezhetjük azt, hogy az életünknek van értelme. Napjainkban három kulcsfontosságú szempontot szoktak felsorolni a tudósok, amelyre szükségünk van ehhez: a koherencia érzetét (az élet érthető módon illeszkedik össze), a cél érzetét (értékes célok elérésének vágya hajt előre) és a fontosság érzetét (az egyén hozzá tud adni valamilyen értéket a világhoz).

Az élet értelmére kínált megfejtések többsége a kukában landolt a Covid alatt, de ez az egy tényező még ebben a nehéz időszakban is megmaradt
Fotó: 10'000 Hours / Getty Images Hungary

Egy meglepően hosszú időtartamot felölelő kutatás, amely 72 éven keresztül követte végig két csapat férfi életét (az egyikbe harvardi másodéveseket, köztük John F. Kennedy, elhunyt amerikai elnököt, a másikba bostoni szegény fiúkat gyűjtöttek össze), egyetlen egyszerű tényezőt nevezett meg mint az életbe értelmet oltó anyagot. Eredetileg több mint 700 résztvevővel indult a kutatás 1938-ban, és 2010-ig a 10 százalékuk kitartott a 2 évente ismétlődő felméréssorozat mellett. Kérdéssorokat kellett kitölteniük, valamint különböző egészségügyi vizsgálatokat végeztek rajtuk, és közvetlen szociális környezetüket is meginterjúvolták a résztvevőkről. A kutatás azt találta, hogy az élet értelmét a társas kapcsolatok adták meg a résztvevőknek. Boldogabbak, egészségesebbek voltak azok, akiknek ez megadatott az életében, és az időskorral járó fájdalmakat is jobban tudták kezelni.

Egy 25 éve praktizáló pszichoterapeuta, Sean Grover szintén más megoldással rukkolt elő, ám ő is három tényezőre bontotta a boldogság nyitját. Véleménye szerint az nem érheti el a boldogságot, aki nem képes hálásnak lenni azokért a dolgokért, amelyek pillanatnyilag a rendelkezésére állnak. Egy kutatás kimutatta korábban például, hogy a hála gyakorlása boldogabbá teszi az embereket, és csökkenti a stressz-szintjüket is. Grover ebben az énközpontú, kiégésre ítélt társadalmunkban az önzetlenség örömét szintén elengedhetetlennek tartja. Végül pedig a spiritualitás megélését hangsúlyozta, amely vallásos vagy nem vallásos napi szintű lelkigyakorlat végzésében valósul meg.

Az élet értelme az apró dolgok élvezetében rejlett sokaknak a Covid alatt
Fotó: Klaus Vedfelt / Getty Images Hungary

Mit mutatott meg a Covid a tudósoknak az élet értelméről?

Ugyan a korábbi kutatások eredményei sokak számára kielégítő választ adhattak arra, hogy miben keressék az élet értelmét, a Covid hosszú lezárásos-karanténos időszaka mégis sok tényezőt elvett az emberek életéből ezek közül. Az élet hirtelen elveszítette korábbi koherenciaérzetét, és teljesen más szabályrendszerbe csöppenttette az embereket, a korábbi célok meginoghattak, például a vendéglátóiparban szárnyalni tervezőknek, és le a kalappal az előtt, aki a szoba négy fala közé zárva is azt tudta érezni, hogy fontos a világba beleadott munkája. 

Társas kapcsolatainknak is betett a Covid: elvette a boldogságunkhoz rendkívül fontos futó ismerősökkel való összetalálkozásokat, és a mélyebb baráti és családi szálakat is nehezebbé vált ápolni a képernyő hidegen világító négyszögén keresztül. Ráadásul egy ilyen embert próbáló helyzetben kifejezetten nehezen kapcsolódhattak a legtöbben a hála, az önzetlenség és a spiritualitás értékeihez megrendült világértelmezésük közepette.

Egy kutatócsoport hét tanulmányon keresztül megtalálta, hogy mi volt az, ami képes volt megadni az embereknek az élet értelmének érzését még a pandémia alatt is. Klisé vagy sem, a napsütés és a zene élvezete is felbukkant a válaszok között, ugyanis kiderült, hogy a legfontosabb az, hogy értékelni tudjuk az élményeinket és az élet apró szépségeit. Azok, akik képesek kiélvezni a ragyogó napsütés simogatását a bőrükön, vagy teljes szívvel nevetni egy gyerek viccén, esetleg elmerülni lelkük mélyéig egy koncert zenehullámaiban, azok az életben is több értelmet láttak.

Összességében tehát egyszerűbb lehet az értelemmel, értékkel telített élet elérése: merüljünk el jobban az élményeinkben, és éljük meg a pillanatokat, amelyeket a jelen kínál nekünk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.