72 éves kutatás derített fényt arra, hogy mi ad értelmet az életünknek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha nem hiszel abban, hogy az élet értelme a 42, érdekelhet, hogy a felmérések alapján mi volt az, ami képes volt ezt az érzést megadni az embereknek még a Covid lezárásos-karanténos időszakában is.

Mi az élet értelme? Mi tesz minket, embereket boldoggá valójában? Ezek a kérdések mozgatják mindennapjainkat, ezekre próbáljuk megtalálni a választ. Azonban egy ennyi lehetőséggel kecsegtető világban, ahol az interneten keresztül semmi és semmilyen hely filozófiája sincs távol, fejetlen csirkékként rohangálunk összevissza az idő sürgető takkolásától űzve, hol erre, hol arra kapva a fejünket, hogy rájöjjünk, melyik diétában, melyik mozgásformában, melyik karrierben és melyik jobbra húzott emberben fogjuk megtalálni az élet értelmét. Vajon a tudomány milyen friss megfejtéssel tud szolgálni?

Mitől van értelme az életednek? 

Sokan próbálták megfejteni, mi a titok nyitja, mitől érezhetjük azt, hogy az életünknek van értelme. Napjainkban három kulcsfontosságú szempontot szoktak felsorolni a tudósok, amelyre szükségünk van ehhez: a koherencia érzetét (az élet érthető módon illeszkedik össze), a cél érzetét (értékes célok elérésének vágya hajt előre) és a fontosság érzetét (az egyén hozzá tud adni valamilyen értéket a világhoz).

Az élet értelmére kínált megfejtések többsége a kukában landolt a Covid alatt, de ez az egy tényező még ebben a nehéz időszakban is megmaradt
Fotó: 10'000 Hours / Getty Images Hungary

Egy meglepően hosszú időtartamot felölelő kutatás, amely 72 éven keresztül követte végig két csapat férfi életét (az egyikbe harvardi másodéveseket, köztük John F. Kennedy, elhunyt amerikai elnököt, a másikba bostoni szegény fiúkat gyűjtöttek össze), egyetlen egyszerű tényezőt nevezett meg mint az életbe értelmet oltó anyagot. Eredetileg több mint 700 résztvevővel indult a kutatás 1938-ban, és 2010-ig a 10 százalékuk kitartott a 2 évente ismétlődő felméréssorozat mellett. Kérdéssorokat kellett kitölteniük, valamint különböző egészségügyi vizsgálatokat végeztek rajtuk, és közvetlen szociális környezetüket is meginterjúvolták a résztvevőkről. A kutatás azt találta, hogy az élet értelmét a társas kapcsolatok adták meg a résztvevőknek. Boldogabbak, egészségesebbek voltak azok, akiknek ez megadatott az életében, és az időskorral járó fájdalmakat is jobban tudták kezelni.

Egy 25 éve praktizáló pszichoterapeuta, Sean Grover szintén más megoldással rukkolt elő, ám ő is három tényezőre bontotta a boldogság nyitját. Véleménye szerint az nem érheti el a boldogságot, aki nem képes hálásnak lenni azokért a dolgokért, amelyek pillanatnyilag a rendelkezésére állnak. Egy kutatás kimutatta korábban például, hogy a hála gyakorlása boldogabbá teszi az embereket, és csökkenti a stressz-szintjüket is. Grover ebben az énközpontú, kiégésre ítélt társadalmunkban az önzetlenség örömét szintén elengedhetetlennek tartja. Végül pedig a spiritualitás megélését hangsúlyozta, amely vallásos vagy nem vallásos napi szintű lelkigyakorlat végzésében valósul meg.

Az élet értelme az apró dolgok élvezetében rejlett sokaknak a Covid alatt
Fotó: Klaus Vedfelt / Getty Images Hungary

Mit mutatott meg a Covid a tudósoknak az élet értelméről?

Ugyan a korábbi kutatások eredményei sokak számára kielégítő választ adhattak arra, hogy miben keressék az élet értelmét, a Covid hosszú lezárásos-karanténos időszaka mégis sok tényezőt elvett az emberek életéből ezek közül. Az élet hirtelen elveszítette korábbi koherenciaérzetét, és teljesen más szabályrendszerbe csöppenttette az embereket, a korábbi célok meginoghattak, például a vendéglátóiparban szárnyalni tervezőknek, és le a kalappal az előtt, aki a szoba négy fala közé zárva is azt tudta érezni, hogy fontos a világba beleadott munkája. 

Társas kapcsolatainknak is betett a Covid: elvette a boldogságunkhoz rendkívül fontos futó ismerősökkel való összetalálkozásokat, és a mélyebb baráti és családi szálakat is nehezebbé vált ápolni a képernyő hidegen világító négyszögén keresztül. Ráadásul egy ilyen embert próbáló helyzetben kifejezetten nehezen kapcsolódhattak a legtöbben a hála, az önzetlenség és a spiritualitás értékeihez megrendült világértelmezésük közepette.

Egy kutatócsoport hét tanulmányon keresztül megtalálta, hogy mi volt az, ami képes volt megadni az embereknek az élet értelmének érzését még a pandémia alatt is. Klisé vagy sem, a napsütés és a zene élvezete is felbukkant a válaszok között, ugyanis kiderült, hogy a legfontosabb az, hogy értékelni tudjuk az élményeinket és az élet apró szépségeit. Azok, akik képesek kiélvezni a ragyogó napsütés simogatását a bőrükön, vagy teljes szívvel nevetni egy gyerek viccén, esetleg elmerülni lelkük mélyéig egy koncert zenehullámaiban, azok az életben is több értelmet láttak.

Összességében tehát egyszerűbb lehet az értelemmel, értékkel telített élet elérése: merüljünk el jobban az élményeinkben, és éljük meg a pillanatokat, amelyeket a jelen kínál nekünk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.