Nagy veszélyt jelenthetnek ezek az autók

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az elektromos autókat érintő tüzekről a típus terjedésével párhuzamosan egyre többet beszélünk, de van egy hatalmas tévhit, amely ezeknek a relatíve új és meglehetősen borsos árú járműveknek a kigyulladását övezi.

Az elektromos autókra már akkor is sokan megpróbálták ráhúzni a vizes lepedőt, amikor esetleges hibáikról még semmit nem lehetett tudni: így történt ez tavaly Lutonban, ahol egy parkolóház gyulladt ki. A gyanúsított azonnal egy elektromos autó lett, ám a vizsgálat teljesen más eredményt hozott: mint kiderült, egy dízeljármű okozta a pusztító lángokat.

Veszélyesebb lenne egy elektromos autó?

Mi az igazság abból, hogy az elektromos autók gyakrabban gyulladnak ki, mint benzines vagy dízelüzemű társaik, illetve abból, hogy ha egyszer lángra kapnak, sokkal nehezebb megfékezni a tüzet, mint egy hagyományos, környezetszennyezőbb jármű esetében?

Törökországban ezek a Teslák szállítás közben égtek ki, miután az egyik elektromos autó tisztázatlan okból kigyulladt
Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

A válaszokra a Guardiannél is kíváncsi voltak, ezért utánajártak a világ útjain közlekedő több millió elektromos járművel kapcsolatos adatoknak.

Minden adat azt mutatja, hogy az elektromos autók sokkal, de sokkal kisebb valószínűséggel gyulladnak ki, mint hagyományos társaik, miközben azt a rengeteg tűzesetet, amelyben benzines vagy dízelautók érintettek, egyszerűen nem jelentik be

 – mondta el a lapnak Colin Walker, az Energy and Climate Intelligence Unit kutatóintézet közlekedésért felelős vezetője.

Norvégiában például a hagyományos autóknál 4-5-ször több tűzeset tapasztalható, mint az elektromos típusoknál. Az ország azért is jó példa, mert a világon itt fut a legtöbb elektromos autó az utakon. 2022-ben Norvégiában 100 ezer hibrid vagy elektromos autóra csak 3,8 tűz jutott, míg 100 ezer benzines vagy dízeljárműre 68. Ahogy a statisztikából kitűnik, az utóbbi nagyságrendekkel több.

A számok árulkodnak

Egy adat ugyanakkor nem adat, nézzünk a továbbiakat is. Ausztráliában az elektromos autóknál 0,0012 százalék az esélye annak, hogy kigyulladjanak, miközben hagyományos társaiknál 0,1 százalék. A Tesla-vezér Elon Musk szerint pedig tizenegyszer kisebb az valószínűsége annak, hogy egy elektromos jármű lángra kapjon.

Ezen a ponton már sértésnek is tekinthetnénk az elektromos autókra nézve azt, ahogyan sokan a kigyulladásuknak tulajdonított kockázathoz viszonyulnak, hátravan azonban még egy kérdés: veszélyesebb-e vajon az, ha egy ilyen jármű kap lángra?

Itt már nem tudunk teljes mellszélességgel az újfajta típusok mellé állni, ugyanis az akkumulátorok égésekor rakétaszerűen lövellnek ki a lángok, mérgező anyagokat is tartalmazó gázfelhők kíséretében. A tűzoltóknak sokkal több vizet kell használniuk, amikor egy akkumulátort oltanak el – vagy le kell takarniuk a tüzet –, ráadásul az háromszor magasabb hőmérsékleten lángolhat, mint egy átlagos esetnél. Sőt, sokkal nagyobb a veszélye annak is, hogy a már eloltottnak vélt tűz újra fellángoljon. Nem árt, ha a kivonuló tűzoltók speciális maszkkal is rendelkeznek, hogy a mérgező gázok ne okozhassanak náluk egészségkárosodást.

Egy kigyulladó akkumulátor bizony nehezen oltható el
Fotó: kynny / Getty Images Hungary

Ha már ég, az nagyon nagy baj

A verdikt tehát a következő: bár kisebb a tűzveszély, mint a benzines és dízelautók esetében, ha egyszer mégis lángra kap egy elektromos jármű, az nagyon nagy bajt jelenthet.

Idézőjel ikon

A rossz hírnévhez ugyanakkor hozzájárul az is, hogy sok olyan elektromos bicikli és roller van forgalomban, amely kevésbé megbízható gyártóktól származik.

Ezeket a közlekedési eszközöket négykerekű társaikhoz képest nem feltétlenül lehet biztonságosan működtetni és tölteni, így könnyebben lángra is kaphatnak, ami igazságtalan módon csökkenti az emberek bizalmát a sokkal ellenőrzöttebb körülmények között készülő elektromos autókban is.

A jövőre nézve fontos lehet, hogy az elektromos autók jellegzetességeihez igazodó szabályozásokat vezessenek be a parkolóházakban, olyan átalakításokat is alkalmazva, amelyek biztonságosabbá teszik ezeket a helyeket, mire kivezetik a piacról a hagyományos autókat. Az elektromos járműveket nem lehet ugyanis olyan egyszerűen kitiltani a parkolókból, ahogyan azt a gázüzeműekkel megtették: ehhez a helyzethez mindenkinek alkalmazkodnia kell.

Ha arról is olvasnál, anno milyen volt vezetni az átkosban, erről szóló cikkünket is ajánljuk!

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.