Így gondolkodnak az egyetemisták a folytatásról

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Köznevelésben, szakképzésben és felsőoktatásban az előző, 2021–22-es tanévben mintegy 1,8 millióan vettek részt. Eloszlásukat tekintve óvodai és általános iskolai képzésben több mint 1 millió gyermek részesült, középfokú oktatásban bő félmillió, felsőoktatásban pedig közel 300 ezer. Ezeknek a hallgatóknak a kétharmada nappali képzést folytat, s a nagybetűs életbe lépésről mindnek külön saját, egyéni elképzelése van.

„Tüzoltó leszel s katona!/ Vadakat terelő juhász!” Ma már nemcsak József Attila kis Balázsának álmában bővültek a munkaerőpiaci lehetőségek, hanem a valóságban is gyökeret vertek nálunk a különböző multinacionális cégek, sokan a kkv-szektort erősítve keresik kenyerüket, lehetőség van külföldi munkavállalásra, és közben már a home office „kényelme” is rendelkezésre áll azoknak, akik mindebben a kötetlenebb kötöttség hívei.

Egy közös van csak a fiatalokban: mindenki képességeihez, elvárásaihoz és lehetőségeihez mérten a legtöbbet igyekszik kihozni életéből, hiszen abból csak egy van. A Z generáció tagjai pedig már nagyon is tudatos felhasználói a világnak. Korán ébrednek öntudatra, kötelességeik mellett jogaikkal és megnövekedett számú lehetőségeikkel is jobban tisztában vannak, mint elődeik. Munkaadói tapasztalatok alapján a munkaerőpiacra frissen kikerülteket is a magabiztos és viharos gyorsaságú váltások, eredményorientált és öntudatos lépések jellemzik. Persze, ahány fiatal, annyiféle terv és út. Ezekből próbáltunk megismerni párat, jelenlegi egyetemistákat kérdezve:

Az egyetemi diploma megszerzésével nem ér véget a tanulás
Fotó: Tom Werner / Getty Images Hungary

Pályaválasztási prognózis

Egy 2020-as felmérés világosan megmutatta, hogy ugyanolyan diplomák értéke között komoly, forintra fordítható különbség is lehet aszerint, melyik egyetem állította azt ki. Ez már a 3 évvel ezelőtti számadatokban is akár havi 100 000 forint differenciaként jelentkezett. Ennek értelmében gazdaságtudományi képzésen a Corvinuson szerzett képesítés érte a legtöbbet, közel 500 000 forint kezdő bért. Hasonlóan jó kezdő fizetésre a műszaki pályát kezdők számíthattak, közülük is elsősorban azok, akik a BME-n szerezték diplomájukat. Náluk jobban csak az informatikai irányba indulók jártak, havi 600 000 forint közeli bérekkel, s köztük is a BME-n tanultak érvényesíthették tudásukat a legdrágábban. Ez összevág az egyik legnagyobb online álláskereső oldal bériránytűjének átlagaival. Eszerint minden területen ugyan kicsit kevesebb kezdő nettó fizetéssel lehet számolni, de ez egy programozó esetében Budapesten átlagban 450 000 forint lenne, jogi diplomával ügyvédjelöltként 350 000, üzleti elemzőként szintén 450 000 forint, a kereskedelemben ennél alacsonyabb, az építőiparban, például generál kivitelezőként viszont jóval magasabb bérben lehet reménykedni.

E panoráma mellett a legnépszerűbbek továbbra is gazdálkodási szakok, ezért a legtöbb megkérdezett fiatalt is erről a területről szólaltattuk meg:

Zsani

A ma slágerszaknak számító nemzetközi gazdálkodást angol nyelven végzi, önköltséges finanszírozási formában. Ugyan csak másodéves, már konkrét elképzelése van a folytatásról: „A barátom friss diplomával most helyezkedett el egy multinacionális cégnél. Az az elképzelésünk, hogy miután végeztem, én is követem őt ugyanoda, majd mivel a cég sok helyen jelen van a nagyvilágban, kipróbáljuk magunkat ugyanannál a munkaadónál egy külföldi helyszínen is. Vagy akár több helyszínen, egymás után.”

Az államilag finanszírozott hallgatók itthoni folytatásban gondolkodnak, legalábbis pályájuk elején.

Balázs

Ugyancsak nemzetközigazdálkodás-hallgató: „A tanulmányaim befejeztével még nem tudom egészen pontosan, hogy mit fogok csinálni, de magabiztosan és kíváncsian nézek a jövőbe, hiszen számtalan lehetőség áll rendelkezésünkre. Egyetem után, ha megvan a korszakalkotó ötlet, szívesen indítanék vállalkozást is, de úgy érzem, egy cégnél is megállnám a helyem alkalmazottként. Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy a munkavégzés lehetőleg minél kevesebb stresszel járjon, emellett maradjon időm önmagamra is.”

Csongor

Szintén közgazdásznak tanul, folyamatosan töpreng, gondolkodik, ötletel, mit hogyan kellene majd a jövőben, s már most számos tevékenységet kipróbált, apróbb vállalkozásokba vágott, pénzügyi tranzakciókba kezdett. Azt mondja: „...mindből lehet tanulni, és addig jó próbálkozni, amíg nincs óriási tétje. Ha valami bejön, azzal csak nyerhetek, a hibákból tanulok. Előbb itthon szeretnék elhelyezkedni, amihez persze külföldi tanulmányokat is szeretnék még felmutatni, mire oda kerülök. Hosszú távon majd meglátjuk, hol, de szeretnék a magam ura lenni, saját vállalkozást vezetni.”

„Ide nekem az oroszlánt is!”Getty Images Hungary
Fotó: Hill Street Studios

Levi

Az ELTE-n végezte el a nemzetközi gazdálkodás szakot nagyon jó eredménnyel, most mégis úgy döntött, hogy a BME-n elvégzi a pilótaképzést, mert nagyon érdekli. „Ehhez ugyan szükséges egy alapdiploma, de én nem csak ezért végeztem el a közgázt, hogy erre a képzésre tudjak jelentkezni, szimplán érdekelt ez a terület is. A pilótaképzés elég pontosan kijelöli a pályát, hogy merre tudok később továbbmenni, ha lehetséges, akkor itthonról.”

Viki

Joghallgató, a képzés vége felé jár, érthető, hogy sokat gondol a jövőre: „A jogi diplomát nehéz külföldön kamatoztatni. Persze lehetne, de nagyon sok pluszmunkával jár, ezért szerintem nagyon kevés százaléka a joghallgatóknak az, aki külföldön folytatja. Azt, hogy pontosan mit szeretnék csinálni, még nem tudom. Annyi lehetőség van ezzel a diplomával, hogy nagyon nehéz választani, az egyetemen pedig még nem látunk bele igazán abba, hogy melyik jogterület érdekel tényleg, vagy való nekünk. Én jelenleg vacillálok, hogy az ügyvédi pályát szeretném-e választani, és azon a ranglétrán elindulni a diploma után, majd esetleg a végén önálló irodát nyitni, vagy inkább egy multinál kipróbálni, hogy milyen lehetőségek vannak. Az biztos, hogy ha már ennyi erőfeszítést tettem ezért a diplomáért, akkor kipróbálom benne magam, de ha nagyon azt érzem, hogy nem nekem való, akkor könnyen el tudom képzelni, hogy pályaelhagyó leszek. Sokat gondolkozom közben azon is, hogy egy másik egyetembe is belekezdenék, amint ezt elvégeztem, mert még sok olyan terület van, ami érdekelne, és szívesen tanulnék.”

Nyitott, pozitív és magabiztos hozzáállás a jövőhöz
Fotó: SDI Productions / Getty Images Hungary

Aki csak teheti, él a külföldön tölthető félév tanulmányi ösztöndíjának lehetőségével, mert hasznos tapasztalatnak és életre szóló élménynek tartják. Az osztott képzést végzők közül sokan gondolják meg magukat az alapképzés után, és orientálódnak más irányba a mesterképzés során. Az általunk megkérdezett minden fiatalban közös, hogy már nappali tagozatos felsőoktatási tanulmányaik mellett is huzamosan dolgoznak. A fiúk körében népszerűek a fuvarozós, sofőrsegély-, ételfutár-, elektromos járműkölcsönzéshez kötődő tevékenységek, a lányok gyakran vállalnak hosztesz-, promoterfeladatokat, sokan pedig már célirányos szakmai gyakorlatként is beillő munkákat látnak el, ahol, saját bevallásuk szerint, legjobb arcukat mutatják egy későbbi, valós pozíció felajánlásának reményében.

 

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.