Harmóniában lenni önmagunkkal a leginkább vágyott énállapot és a legnagyobb kihívás. Olyan, mintha a túlterheltségre, a rohanásra lenne receptünk, de kevésbé rendelkezünk forgatókönyvvel arra vonatkozóan, hogyan is legyünk harmóniában a világgal. Mit tudnak a hawaiiak, amit mi nem? Titkuk az egyensúly keresésében rejlik.
Hygge, lagom, fika: skandináv szavak, mégis ismerjük őket. Éhezünk a boldogság receptjére, az egyensúly megteremtésére az életünkben. Most egy kicsit messzebbre utazunk, és a hawaiiaktól lessük el a harmonikus élet lehetőségét. Amikor az első misszionáriusok és látogatók megérkeztek Hawaii szigetére, írásaikban azt jegyezték le, hogy itt olyan embercsoportra leltek, akik fizikailag és mentálisan is egészségesek voltak.
Hawaii népe az embert már réges-régen holisztikusan szemléli, egészségmeghatározásuk túlmutat a fizikai testen.
A holisztikus szemlélet nem valami hókuszpókusz, hanem az egyént rendszerben szemléli, mint bio-pszicho-szocio-spirituális lényt. Míg a mi kultúránkban ez a megközelítés még csak bontogatja a szárnyait, és inkább a tüneti kezelés a mindennapos, addig Hawaiin nevet is adtak ennek a világnézetnek. Hunának nevezik, ami a létezéssel történő harmonikus kapcsolódást jelenti a mély megértés, együttérzés és egyéb univerzális eszközök által. A Huna egyik alapköve a pono lét.
Egyensúly, harmónia, pono?
A ponónak, mint sok hawaii szónak, nincs egyetlen szóból álló magyar fordítása. Ha muszáj mégis keresnünk egyet, az valószínűleg az „igazság” lenne, mint ahogyan az Hawaii mottójában is szerepel: „Ua Mau ke Ea o ka Aina i ka Pono”, vagyis „Az élet a földön örökös igazságban van.” Ami azonban hiányzik az „igazság” szóból, a ponóban mégis benne van, az az egyensúly és a harmónia kifejezése. Ponónak lenni azt jelenti, hogy harmóniában vagy egyensúlyban vagyunk önmagunkkal, másokkal, a földdel, a munkával és magával az élettel.
Mit jelent egyensúlyban lenni az élettel?
A pono nem egy tulajdonság, amivel születünk vagy egy kipipálható feladat. Ponónak lenni egy állandóan aktív folyamat. A pono igazából egy szemlélet, amikor önazonosan, önmagamat és másokat tisztelve cselekszünk a világban, és így lehetünk békében önmagunkkal. Képesek vagyunk kapcsolatba lenni az érzelmeinkkel, cselekedeteinket nemcsak az én határozza meg, hanem annak a tudata is, mi lehet jó az egésznek. Ez pedig nem könnyű feladat.
Folyamatosan szükséges tudatosítanunk, hogyan is vagyunk a világban.
A választásaim az értékeimet tükrözi? Másokkal is harmóniában cselekszem? A legjobb önmagammá próbálok válni?
A pono fogalmát a hawaii gyerekeknek már egészen pici koruktól tanítják, ebben a szemléletben nevelkednek. Ez egy olyan vezérelv számukra, ami minden döntésüket alakítja. A döntéseik előtt felteszik magunknak a kérdést: ez pono? Más szóval, az, amit tenni fogsz, segít harmóniát és jót hozni a világba, az életedbe?
Hogyan történhet itthon az egyensúly keresése?
A pono talán nem mond sok újat, hiszen itthon is pedzegetjük, hogy az egyensúlyhoz szükséges a külső-belső harmónia megteremtése az életünkben. Mégis sokféle támpontot, és még inkább emlékeztetőt nyújt, hogy figyeljünk a belső hangra. Nem arra a belső hangra, aki kritizál minket, hanem ami a szükségleteinkről szól. Arra a hangra, aki kapcsolódni szeretne önmagához és másokhoz is, nem pedig lekapcsolódni a világról, és szép lassan önmagáról. Mivel ez egy mindennapos, aktív folyamat, munkánk van abban, hogy próbáljunk harmóniában élni. Fontos, hogy ne csupán reakciók legyünk a mindennapos helyzetekben, hanem önazonos válaszokat tudjunk adni. Legyen kérdés, mielőtt cselekszünk, hogy ez pono?
