Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legtöbb gyereket úgy általában megetetni kihívás, kivéve, ha az ember szívesen ad nekik üres tésztát és pizzát minden egyes nap. Amióta világ a világ, az egészségtelen ételeket valahogy jobban szeretik, de van egy jó kis trükk, ami az egészségesebb felnőttkor felé viszi őket, és ráadásul a szülők számára is kényelmesebb.
Miért nyernek vacsoraidőben azok a szülők, akik nem stresszelnek a válogatós evők miatt? – teszi fel a kérdést a Healthline, amire végül szakértők adták meg a választ. Ha étkezés közben korlátozzuk a választási lehetőségeket a gyerekeknek, az segít nekik egészséges táplálkozási szokásokat kialakítani a konyhaasztalon túl is. Már mutatjuk is, hogyan.
Négy szülői táplálási mód létezik, de csak az egyik jó a gyerekek egészségének. Azt akarjuk, hogy gyermekeink egészségesek és kiegyensúlyozott táplálkozásban részesüljenek, ugyanakkor azt is szeretnénk tudni, hogy a konyhában tett erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. Ám annak kitalálása, hogyan lehet ezeket a célokat a legjobban elérni, néha nehezebbnek bizonyulhat, mint azt valaha is gondoltuk.
A CNN nemrég közzétett egy cikket arról a négy különböző táplálkozási stílusról, amelyet a legtöbb szülő használ. Ezek az etetési stílusok a következők:
Tekintélyelvű (ellenőrző)
Ez egy szülőközpontú étkezési stílus. Anya és apa minden szabályt meghoznak, és a gyerektől elvárják, hogy betartsa. Nem számít, hogy a gyermek jóllakott-e, vagy őszintén idegenkedik a tányérján jelenleg található lehetőségek valamelyikétől. A szülők arra kényszerítik gyermeküket, hogy kitakarítsa a tányérját, vagy egyen egy bizonyos számú falatot, mielőtt elhagyná az asztalt.
Megengedő (engedékeny)
Ez a stílus inkább a gyermekközpontú etetés irányába mutat. A szülők megengedik a gyermeknek, hogy bármit megehessen, amikor csak szeretné. Nincsenek határok és szabályok, ezek helyett a gyermek mutatja az utat.
Az ezt a stílust követő szülők nagyobb valószínűséggel jutalmazzák a helyesnek gondolt viselkedést, teljesítményt és érdemjegyeket étellel.
Hanyag
Azok a szülők, akik ezt táplálkozási stílust választják, általában nem vesznek részt gyermekük ételválasztásában. Előfordulhat, hogy nem vásárolnak rendszeresen élelmiszert, és nem tesznek le ételt rendszeresen az asztalra. Amikor mégis ételt készítenek gyermeküknek, az esetleges és váratlan lehet. Az ilyen etetési módban nevelkedett gyerekeknek legtöbbször korán meg kell tanulniuk gondoskodni önmagukról.
„Szeretet korlátokkal”
Az ezt a stílust elfogadó szülők választási lehetőséget adhatnak a gyerekeknek az étkezés elkészítése előtt. Ilyeneket mondanak: „Szeretnél sült csirkehúst, vagy inkább spagettit ennél ma este?”
Az étel elkészítésekor figyelembe veszik gyermekük preferenciáit, de az étel elkészítése után ez az egyetlen lehetőség. Nem lehet kihagyni a vacsorát, és egy szendvicset kérni helyette.
De vajon melyik a legjobb?
Az évek során a különféle etetési stílusokkal több kutatás foglalkozott, megvizsgálva, hogy melyik milyen hatással lehet a gyermekek egészségére. Kiderült, hogy a négy közül három hozzájárulhat egy sor étkezési problémához a gyermekek növekedése során.
A tekintélyelvű etetési stílusról azt találták, hogy korlátozza a gyermek azon képességét, hogy meghallgassa és felismerje saját éhség- és teltségérzetét. Az ilyen táplálkozási stílusban nevelkedett gyerekek nagyobb valószínűséggel küszködnek súlyproblémákkal és képtelenek abbahagyni az evést, amikor már nem éhesek.
A tányérjaik tisztítására irányuló nyomás, még a teltség határán is, felnőttkorig is kitart.
A megengedő táplálkozási stílusban nevelkedett gyermekek általában többet küzdenek az egészséges táplálkozási határok kialakításával. Valószínűbb, hogy előnyben részesítik a nassokat vagy gyorsételeket, és más, korlátozott tápértékű ételeket. Nehezen tudják szabályozni a táplálékfelvételüket, mert gyermekkorban sem ezt szokták meg.
Az elhanyagolt táplálkozási stílus hozzájárulhat az evéssel kapcsolatos bizonytalanság érzéséhez. Ezek a gyerekek nem tudják, hogyan és mikor jön a következő étkezésük, így életük során az evés megszállottjaivá válhatnak és hajlamosak lehetnek a túlevésre.
Jill Castle gyermekkori táplálkozási szakértő és dietetikus azt vallja, hogy a „korlátokkal szerető” stílus valójában az egyetlen táplálkozási mód, amely az élelmiszerekkel való egészséges kapcsolatot megteremti. Ezzel a stílussal a gyerekeket arra tanítják, hogy hallgassanak éhségükre és jóllakottságukra. Lehetőséget kapnak arra, hogy kialakítsák saját ízlésbeli preferenciáikat, de a szülők továbbra is határt szabnak az étkezések rendje körül.
Mark Corkins, a Tennessee állambeli memphisi Le Bonheur Gyermekkórház gyermek-gasztroenterológusa a témában kiemelte, hogy az etetési stílusokkal kapcsolatos hozzáállás megváltozott, mivel a tudomány és a tapasztalat lehetővé tette számunkra, hogy felismerjük a korábban elfogadott stílusok buktatóit.
„Azelőtt a »tiszta tányér klub« volt a legnépszerűbb – mondta. „A szülők meséltek a gyerekeiknek az éhező gyerekekről Afrikában, hogy rávegyék őket az étkezés befejezésére. Senki sem akart pazarolni. Rossz volt, mert megteremtette ezt a kultúrát, ahol minden ételt meg kellett enni, még akkor is, ha jóllakottak vagyunk, ami valószínűleg hozzájárult a jelenlegi elhízás problémájához” – részletezte.
Castle ennek az ellenkezőjét is látja irodájában:
„Sok családom van, akik nem akarnak nemet mondani a gyerekeiknek, ha ételről van szó” – mondta. „Nem akarják figyelmen kívül hagyni gyermekük vágyait. Úgy érzik, gonoszak lennének, ha akár egy falatra is nemet mondanának. És ezt is értem. Reagálnak saját gyerekkorukra, és próbálnak más utat találni – gyakran az ellenkezőjét annak, ahogyan nevelték őket” – részletezte a másik hibás hozzáállást a szakember.
Mi különbözteti meg a „korlátokkal rendelkező szeretet” megközelítést a többitől?
Kiveszi a harcot a szülők kezéből. A felnőttnek nem kell aggódnia amiatt, hogy gyermeke mennyit eszik, és nem kell minden falat zöldséget megbeszélniük. Leteszed az ételt az asztalra, és megengeded nekik, hogy felelősséget vállaljanak azért, hogy mit és mennyit esznek – vallják a szakértők.
A gyerekek kialakíthatják saját ízlésbeli preferenciáikat, és általában több ételt is kipróbálhatnak, mivel nem érzik magukat nyomás és kényszer alatt. Megtanulnak jobban hallgatni saját testükre.
De mi van akkor, ha egy gyerek nem hajlandó enni étkezés közben, csak órákkal később panaszkodik, hogy éhes?
Castle azt mondja, hadd legyenek egy kicsit éhesek.
„Ez egy olyan tanács, amin sok szülő először felháborodik, de hosszú távon ez lehet a leghasznosabb. Végül is egy kihagyott étkezés valószínűleg nem árt majd nekik, ám tanulnak majd belőle, és a következő étkezések alkalmával jobbnak látják enni, amikor az asztalon van a vacsora” – mondja Castle.
A példamutatás is fontos
Corkins szerint az étkezés közbeni verekedések elkerülésének nagy része abból áll, hogy a szülők a kezdetektől példát mutatnak.
„Ritkábban panaszkodnak a borsóevésről a gyerekek, ha először azt látják, hogy te is csinálod” – magyarázta Corkins.
Corkins azt mondja, hogy a legfiatalabb lányának és neki van egy játéka, amelynek lényege, hogy ő megpróbál borsót lopni a tányérjáról. Az eredmény az, hogy a kislány óvja és védi őket, és szívesen eszi meg azokat végül.
Ha gyermek válogatós, az szakember javasolja, hogy továbbra is kínálj új ételeket, amíg el nem fogadja azokat. „Folyamatosan tegyél sárgarépát az asztalra, és mutasd meg saját hajlandóságodat arra, hogy örömmel eszed, amíg gyermeked úgy dönt, ad neki egy esélyt. Aztán áttérhettek valami másra” – javasolja a szakember.
