Nap mint nap döntések sorát hozzuk meg. Vannak közöttük kisebbek (például, hogy mit reggelizzünk) és nagyobbak is (például, elfogadjuk-e azt az állásajánlatot, amit kaptunk). Ezek mindegyikét befolyásolják a lehetőségeink, a külső körülmények, mások véleménye, korábbi tapasztalataink, de leginkább saját elménk korlátai. Mutatunk 4 döntési csapdát, amibe mindenki beleesett már, és azt is, hogyan lehet belőlük kimászni.
Döntéseket alapvetően kétféle módon hozhatunk. Jól átgondoltan, ahol a lehető legtöbb alternatívát figyelembe vesszük, majd ezeket mérlegeljük, összevetjük, legvégül pedig mindezek ismeretében döntésre jutunk. Ha őszinték akarunk lenni, a döntéshozásnak ez a pontosabb, ám időigényesebb és lassabb módja kevésbé életszerű. Legtöbbször csak alternatívák töredékét vesszük számításba, és azok alapján döntünk. Ezeket a döntéseket azonban sok esetben befolyásolják az úgynevezett heurisztikák, vagyis tudattalan rutinok. Lássuk, melyek a leggyakrabban előforduló döntési csapdák, és hogyan törhetünk ki belőlük!
1. döntési csapda: Lehorgonyzás
Hogyan válaszolnál az alábbi kérdésekre?
„Törökország lakossága nagyobb mint harmincöt millió?”
„Mit gondolsz, mennyi Törökország lakossága?”
A legtöbbünk második kérdésre adott válaszát nagymértékben befolyásolja az első kérdésben megadott érték. Horgonyként szolgál a kérdés megválaszolására. Ha ezeket a kérdéseket feltennénk úgy is, hogy a harmincöt milliót kicseréljük százmillióra, akkor abban az esetben nagyobb lesz a becslés a második kérdésre. Ezt a jelenséget a döntéspszichológiában lehorgonyzásnak nevezzük. Horgony lehet egyébként egy elszólás, egy újságcikk vagy sztereotípia is.
Mit tehetsz ellene? Igyekezz a problémát több nézőpontból megvizsgálni! Legyél nyitott minél több információforrásra, és próbálj a jelen helyzetre fókuszálni! Ezt a csapdát egyébként akár az előnyödre is fordíthatod: például érdemes üzletkötésnél magasabb árat ajánlanod, hiszen ez majd horgonyként szolgálhat a végleges ár meghatározásánál.
(Egyébként Törökország lakossága mintegy 84,3 millió fő.)
2. döntési csapda: Status quo
Mindannyiunkban erősen él a stabilitásra és a status quo fenntartására irányuló törekvés. Legyen a jelen helyzet akármennyire nehéz, azt mégiscsak jól ismerjük, ellenben a jövő kiszámíthatatlan és rengeteg bizonytalanságot rejt magában. A status quo csapdája mélyen gyökerezik a pszichében, és azt a célt szolgálja, hogy megvédjen minket. Mindeközben megfoszthat minket attól, hogy a számunkra előnyösebb forgatókönyv felé vegyük az irányt a jól megszokott dolgok helyett.
Mit tehetsz ellene? Soha ne gondold, hogy a jelenlegi helyzetben maradni az egyetlen lehetőség! Érdemes mérlegelni, vajon miért éri meg a status quót választani, és miért nem. Ha pedig túl sok alternatíva áll rendelkezésedre, csak azért ne dönts a status quo mellett, mert túlságosan nehéz lenne kiválasztani a legjobb lehetőséget!
3. döntési csapda: Elsüllyedt költség
Általában úgy hozunk döntéseket, hogy azokkal igazoljuk az azokat megelőzőket.
Ha valamibe már fektettünk időt, energiát és esetleg pénzt is, nem szívesen hagyjuk ezeket az erőforrásokat csak úgy a semmiért kárba veszni.
Ez az oka például annak, hogy egy egyértelműen bukásra ítélt projektet végigvisznek menedzserek, hiába veszélyeztetik ezzel a cégük fennmaradását.
Mit tehetsz ellene? Érdemes kikérned olyanok véleményét a döntéssel kapcsolatban, akik nem voltak érintettek korábban. A legfontosabb pedig, hogy ne félj a kudarcoktól! A fejlődés egyik kulcseleme, ha úgy tekintünk a bukásokra és sikertelenségekre, amik lehetőséget adnak a tanulásra.
4. döntési csapda: Megerősítő bizonyíték
A megerősítési torzítás értelmében hajlamosak vagyunk olyan információkat keresni, értelmezni és felidézni, amelyek korábbi feltevéseinkkel és hiedelmeinkkel megegyezők. Ezáltal figyelmen kívül hagyjuk az alternatív lehetőségeket: jellemzően túlsúlyozzuk a támogató információkat, míg az ellentmondásosakat figyelmen kívül hagyjuk.
Mit tehetsz ellene? Érdemes ellenőrizni, hogy minden bizonyítékot egyenlően vettél-e figyelembe, illetve, hogy minden oldalról körbejártad-e az adott döntést. Célszerű lehet olyan személy véleményét is kikérni, aki az ördög ügyvédjét játssza. Végül pedig mindig tedd fel magadnak a kérdést: az információk valóban a jó döntést szolgálják, vagy csak azt igazolják, amit tenni szeretnél?
Amikor döntést kell hoznunk, elménk folyamatosan dolgozik, azonban nemcsak a javunkat szolgálhatja, hanem olykor hátráltathat is minket. Főként a komplex és fontos döntéseknél érdemes tudatosnak lennünk saját torzításainkkal kapcsolatban. Minél jelentősebb egy döntés, annál nagyobb a veszély, hogy csapdába kerülünk.
A cikk szerzőjéről
Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.
