Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sokan úgy próbálnak fogyni, hogy csökkentik a napi étkezések számát, miközben ennél rosszabb utat talán nem is választhatnának. Mások a sportot felejtik el teljesen, de olyanok is akadnak, akik a kalóriákban nem hisznek. Vajon kik híznak vissza a legnagyobb eséllyel, és min kellene változtatni a tartós eredményességhez?
Kellemetlen, de igaz: ha egészségesek vagyunk, a pluszkilókért legtöbbször magunkon kívül senkit nem okolhatunk – sokszor egészen egyszerűen folyamatosan több energiát viszünk be, mint amennyit felhasználunk. Nem mozgunk, stresszelünk, nem alszunk. Ugyanakkor a túlsúlynak egészen banális okai is lehetnek: ilyen például a rossz étkezési ritmus, amikor a kimaradt reggelit dupla vacsorával pótoljuk.
Annyi biztos, hogy a folyamatban fontos szerepe van az inzulinnak, melynek termelődését a sok túlevés folyamatosan fokozza, illetve magas szinten tartja. Ha magas a testben az inzulinszint, akkor az köti a zsírt, ez azt eredményezi, hogy a táplálékot, amit beviszünk, nagy arányban zsírként raktározza el a szervezet. Ha gyakran magas az inzulinszint, akkor a sejtek inzulinérzékenysége romlik, és egyre több és több inzulin kell ahhoz, hogy a tápanyagok felszívódjanak.
A legtöbb diéta eredményéből semmi sem látszik egy év után
Egy új tanulmány szerint a legtöbb diéta fogyáshoz és vérnyomáscsökkenéshez vezet, de ezek a kívánt hatások egy év után nagyrészt eltűnnek. A tanulmányban az emberek olyan népszerű diétákat követtek, mint a paleo, a keto vagy a mediterrán étrend, ám körülbelül egy év elteltével kevesen tartották az elért súlyt.
Azoknak ugyanis, akik tartósan fogyni szeretnének, egy hosszú távon fenntartható tervre van szükségük, és nem pedig egy diétára.
A fogyás és a súlycsökkentés két nagyon népszerű téma. Noha a fogyókúra lenyűgöző kezdeti eredményeket hozhat, egy új nemzetközi tanulmány közzétette, hogy a legtöbb diéta, függetlenül attól, hogy melyik, általában biztos fogyáshoz és vérnyomáscsökkenéshez vezet, de ezek a kívánt hatások egy év után nagyrészt eltűnnek.
A tanulmány 121 véletlenszerű vizsgálat eredményein alapult, közel 22 000 beteg bevonásával. Az átlagéletkor 49 év volt, és mindenki, aki követte a népszerű diétát – mint a paleo, a keto vagy a mediterrán változatokat –, fogyásról és a szív- és érrendszeri kockázati tényezők változásáról számolt be. A tanulmány szerint a bizonyítékok azt mutatják, hogy a legtöbb makrotápanyag-étrend 6 hónapon túl mérsékelt súlycsökkenést és jelentős javulást eredményez a szív- és érrendszeri kockázati tényezőkben, például a vérnyomásban. 12 hónap elteltével azonban a súlycsökkentésre gyakorolt hatás és a szív- és érrendszeri kockázati tényezők javulása nagymértékben eltűnik.
Egy másik tanulmány, amely 29 hosszú távú fogyókúrát követett, azt mutatta, hogy az elvesztett súly több mint felét 2 éven belül visszanyerték, 5 év elteltével pedig a leadott súly több mint 80 százalékát szedték fel a fogyókúrázók. Ez azt sugallja, hogy azoknak, akik fogyni szeretnének, többre van szükségük, mint egyszerűen diétázni.
Miért nem működik a fogyókúra?
Jellemzően, ha valaki diétába kezd, azonnal fogyni kezd, különösen, ha motivált és becsületesen ragaszkodik a szabályokhoz. De végül, ahogy a test fogy, az anyagcsere lelassul.
„Ahogy fogy az ember, az anyagcseréje visszaüt ellene, és megnehezíti a csökkenő tendencia, vagyis a fogyás folytatását” – mondta Sharon Zarabi a New York-i Lenox Hill Kórház bariátriai igazgatója.
„Sokkal inkább összhangban kellene lennünk azzal, ami nekünk a legjobb, nem pedig sanyargatni magunkat. Ettől térünk ugyanis vissza a korábbi egészségtelen táplálkozási stílusokhoz, legyen szó makrókról vagy adagszabályozásról” – folytatta a szakember, aki szerint a szigor teszi tönkre a tartós eredményeket.
Mi a megoldás?
„Amikor az emberek elkezdenek fogyókúrázni, általában nagyon döcögősen haladnak” – kezdte Despina Hyde-Gandhi, a NYU regisztrált dietetikusa. „A hetek múlásával bármiféle viselkedésmód is szükséges, még ha kezdetben meg is változik, egy idő után visszatér. Együtt kell dolgoznunk a betegekkel, hogy ne csak diétát folytassunk, hanem teljes életmódot változtassunk. Ez az a pont, ahol a siker elmaradását látjuk” – húzta alá.
Mit jelent a teljes életmódváltás? A recept nem olyan nagy titok, sőt, elég egyértelmű: minden a helyes táplálkozáson és a mozgáson múlik. Az egyik legnagyobb dolog, amit a szakértők a testsúly fenntartására törekvő embereknél látnak, az a testmozgás. A kalóriakorlátozás jó, de ennek elkerülése érdekében a fizikai aktivitást és a testmozgást növelni kell, hogy sovány testtömeget hozzunk létre – vallják a szakemberek.
„Igazán fontos azt tenni, ami az egyén számára működik és élvezhető, fenntartható” – tette hozzá Hyde-Gandhi. „Rengeteg tanács létezik, a ketótól a paleóig, és az időszakos koplalásig. Vannak, akik nagyszerűen érzik magukat, amikor ezeket a dolgokat csinálják, és vannak, akik rettenetesen érzik magukat közben. Mindenkinek meg kell határoznia, hogy mi működik a legjobban az ő számára, és meg kell találnia az egyensúlyt az étkezésében” – fűzte hozzá.
A szakember az 50-25-25-ös szabályt javasolja, ahol minden étkezés 50 százaléka zöldség, 25 százaléka sovány fehérje és 25 százaléka magas rosttartalmú szénhidrát. „Ha valaki követi ezt a képletet, a fogyástól eltekintve, jól érzi magát, és a vércukorszintje kiegyensúlyozott lesz, ami hasznos a súlyának megőrzésében.”
További ajánlásai az egészség megőrzésére:
- Minimum 7 óra alvás éjszakánként.
- Megfelelő vízfogyasztás.
- Heti 150 perc edzés.
„Nincs olyan diéta, amely mindenkinek megfelelne” – mondta Zarabi. „Bármilyen változtatást eszközöl az érintett a napi táplálékbevitelben, miközben csökkenti a teljes kalóriabevitelt, mindenképpen elősegíti a fogyást. A kérdés az, hogy meddig” – fűzte hozzá. A szakemberek szerint tehát olyan diétát kell választanunk, amely a kezdetektől tartható és élvezetes, és ha elbukunk, próbálkozzunk egy másikkal, ne adjuk fel. A másik buktató a mozgás kihagyása lehet – ehelyett legalább 150 perc tempós sétát javasolnak a megkérdezettek hetente, a biztos siker érdekében.
