Kétféle ember létezik. Az egyik szeret beszélgetni a fodrásznál, alig várja, hogy kibeszélhesse az időjárást, az aznapi eseményeket és a helyi pletykákat. A másik nem. Ő ugyanis csevegés helyett inkább pihenne, olvasna, vagy a gondolataiba mélyedne, amíg szépül.
Mégis: a legtöbb esetben a fodrász is, vendég is úgy gondolja, illik beszélgetni, és ennek az illemnek alávetik a saját igényeiket, szükségleteiket. A fodrász részéről ez még tekinthető akár „munkaköri kötelességnek” is, de a vendégnek vajon miért kell a komfortzónáján kívül kerülnie egy szolgáltatásnál, ahol ő fizet?
Nem mindenhol kell. Egy cardiffi fodrászatban például már jó pár éve bevezették a csendes széket. A csendes szék azok számára lett kitalálva, akik csevegés nélküli lehetőségre vágynak a szalon meglátogatása és a szolgáltatások igénybevétele során. A fodrászszalon tulajdonosa, Scott Miller szerint ez egy kísérlet volt arra, hogy
a szalonba látogatók kikapcsolódhassanak, megpihenhessenek túlingerelt, felgyorsult világunkban, amelyben nehéz békét és csendet találni.
Van, akit fáraszt a protokolláris beszélgetés
„A mi csapatunk is tele van ragyogó beszélgetőpartnerekkel, ez fontos része a fodrászszakmának, és ügyfeleink többsége szeret is beszélgetni” – magyarázza Scott Miller. „Ugyanakkor megértjük, hogy az emberek mozgalmas életet élnek, sokan egész nap kommunikálnak más emberekkel, és amikor megérkeznek hozzánk, egy kis enyhülést szeretnének.
A fodrászatban eltöltött időnek pihentetőnek kell lennie, és bár sokak számára ez az egész napi történések kibeszélését jelenti, akadnak olyanok is, akik nem szeretik a rövid kis beszélgetéseket.”
A tulajdonos elmondása szerint szerették volna, hogy az ügyfelek tudják, nem fognak megsértődni, ha nem akarnak a szépségszalonok látogatásával oly szorosan összekapcsolódó üres kis beszélgetéseket folytatni.
Van visszaút
Természetesen a szolgáltatáshoz kapcsolódó dolgokat, mint például, hogy milyen legyen a hajuk, és hogy pontosan mit szeretnének, a csendes székben is megbeszélik a vendégekkel, de ettől eltekintve csendben élvezhetik az élményt, és ha akarnak, megszakítás nélkül olvashatnak egy könyvet vagy egy magazint. Scott Miller hozzátette azt is, hogy
ha valaki időközben meggondolja magát, természetesen abban is alkalmazkodnak hozzá, de a csendes szék igen nagy népszerűségnek örvend.
A cardiffi példa után Nagy-Britanniában több csendes fodrászat is nyílt, Londonban például olyan, ahol az egész fodrászatban egyenesen tilos a frizurák megbeszélésén kívül bárminemű beszélgetés vagy zajongás.
Nálunk még nincs
Magyarországon egyelőre még nem tudunk ilyen szalonról, de lehet, hogy itt is lenne rá igény. A magyar fodrászok viszont arra vannak kiképezve, hogy
a munkájuknak csak az egyik része, hogy szakszerűen megcsinálják a hajunkat, a másik, hogy bizalmat adnak, meghallgatnak, és így mi megkönnyebbülve mehetünk el onnan. Fontos alapszabály azonban, hogy ha a vendég nem beszél, akkor nem lehet beszéltetni.
Erre hívja fel a figyelmet Farkas Blanka fodrászmester. „Akivel nem passzol össze az energiánk, az valahogy végül úgyis kikerül a vendégkörből" – mondja a szakember. „Ezek a szakmák ilyen bizalmi alapon működnek, és a vendég sokszor pont ezért a bizalomért jön ide. Hogyha valami nyomja a lelkét, meghallgatjuk. Megterhelő tud ez lenni a szakembernek is, különösen, hogy visszajáró vendégkör van, így még folyamatosan emlékeznünk és visszacsatolnunk is kell. De a fodrász úgy működik, hogy reggel, amikor belép a szalonba, ledobja a saját terheit az ajtó előtt, egész nap magára veszi másokét, majd este, amikor kilép, leteszi azokat” – magyarázza Blanka.
