Ha voltál koronavírusos, és azóta nem emlékszel úgy a hétköznapi dolgokra, ahogy korábban, lehet, hogy nem vagy egyedül.
Egy új kutatás azt sugallja, hogy a hosszú Covidban szenvedők hónapokig kognitív nehézségeket tapasztalhatnak. A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a Covid–19 hatása messze túlmutat a tüdő károsításán, a betegség más szerveket is érinthet, beleértve az agyat is.
A tudósok most kezdik megérteni a Covid–19 hosszú távú hatásait
A Frontiers in Aging Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmányban a témával foglalkozó kutatók kifejtették, hogy a koronavírus utóhatásaként egyes betegek kognitív képességei csökkentek. A résztvevők memóriáját és reakcióidejét tesztelték.
De vajon hogy megy az agyunkra?
Dr. Santosh Kesari, a Santa Monica-i Providence Saint John's Health Center neurológusa és a Dél-Kaliforniai Providence Klinikai Kutatóintézet regionális orvosigazgatója elmondta: nem lepték meg a tanulmány eredményei.
„Ez a probléma sok fertőzésnél jelentkezhet, például a közönséges influenza vagy húgyúti fertőzések esetén is” – mondta Kesari. „Nem azzal függ össze, hogy a vírus bejut az agyba, inkább azzal, hogy ez egy gyulladás. Az egész testben történik, és szervi működési zavarokat okozhat, beleértve az agyat is”
– részletezte a szakember.
Lehetséges, hogy nem a gyulladás van egyedül hatással az agyra a hosszú ideig tartó Covid esetében. Egy másik, nem kapcsolódó tanulmány szerint MRI-vizsgálatok strukturális elváltozásokat találtak egyes Covid–19-fertőzöttek agyában.
„Az agy bizonyos területei térfogatának csökkenését tapasztalták: a szaglókörben és a hippokampuszban, amelyek a szagláshoz és a memóriához kapcsolódnak”
– mutatott rá Kesari.
Hosszú út áll előttünk, még mindig nagyon keveset tudunk
Dr. Thomas Gut, a Staten Island Egyetemi Kórház Covid utáni tünetek vizsgálatával foglalkozó központjának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Covid még mindig egy olyan betegség, amelyet alig ismerünk, és sok a téves információ vele kapcsolatban”.
Az ehhez hasonló tanulmányok segítenek jobban megvilágítani a betegséget, de a szakértők egyetértenek abban, hogy több kutatásra van szükség az eredményeknek a „sokszínű populációban” történő megerősítéséhez. Az egyik ilyen szakértő dr. Natalia Covarrubias-Eckardt, a kaliforniai Providence St. Jude Medical Center fekvőbeteg-rehabilitációs orvosigazgatója, aki egyelőre aggódik minden koronavírus-eredmény kapcsán, ha azokat nem szakemberek végezték, és nem a teljes populációból, minden korosztályból szerzett minták alapján.
Kiemeli: noha több adatra van szükség, de ez nem jelenti azt, hogy az eredmények ne mondanának semmit. A Covid utóhatásaitól szenvedők közül sokan még mindig érzik a betegség kognitív hatásait.
Milyen kezelési kilátások vannak a hosszú távú Covid tünetei esetén?
„Az úgynevezett hosszú Covid nem az első olyan betegség, amely gyulladást vagy memóriazavarokat okoz. Tünetei utánozhatják olyan betegségekét, mint az Alzheimer-kór, a különféle neuropátiák, a depresszió, a PTSD (poszttraumás stressz-zavar) és a stroke” – sorolta Gut.
Az orvosok megvizsgálhatják a hasonló tünetekkel járó állapotokat, és alkalmazhatják ezeket a kezeléseket, hogy segítsenek azokon, akiknek kognitív zavarai vannak a Covid miatt” – fűzte hozzá Covarrubias-Eckardt, aki szerint mindez a jövőben jelenthet akár egyszerű gyógyszeres beavatkozást, attól függően, hogy az orvosok mit tartanak biztonságosnak a hosszú fertőzés utóhatásaitól szenvedők számára.
„A gyulladáscsökkentő orvosságok vagy a demenciában szenvedő betegek emlékezetére használt gyógyszerek potenciálisan segíthetnek, de ezeket tanulmányozni kell”
– vélekedik Kesari, azt is hozzáfűzve, hogy a negatív utóhatásokkal mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.
A Covid hosszú távú megelőzését pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni.
„Létfontosságú, hogy mindenki kövesse a szakértő ajánlásait, beleértve a védőoltásokat és az emlékeztető oltásokat, amelyek mindegyike bevált módszer mindannyiunk biztonságának és egészségének megőrzésére” – zárta az orvosok összefoglalóját Wiiliam Holubek tiszti főorvos.
