Eltűnhetnek legszebb erdeink: ijesztő forgatókönyv válhat valóra

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A század végére gyökeresen megváltozhat Magyarország tájképe, amennyiben nem fogjuk vissza drasztikusan az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az ELTE kutatói szerint a bükkerdők akár teljesen eltűnhetnek.

Pár évtized múlva végveszélybe kerülhetnek Magyarország legszebb erdői, a bükkösök és a gyertyános tölgyesek az üvegházhatású gázok által okozott éghajlatváltozás hatására. Ahogy arról a Másfélfok beszámolt, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói az úgynevezett erdészeti szárazsági mutató alakulását vizsgálták meg. 

Modellekkel vizsgálták, hogyan tűnnének el a bükkösök

Kiss Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzéséből kitűnik, hogy idén eddig március kivételével mindegyik hónap szárazabb volt az átlagosnál. 2025 júniusa például, ami hagyományosan a lecsapadékosabb hónap szokott lenni, idén a legszárazabb és a második legmelegebb volt az 1901 óta tartó mérések alapján.

A bükkerdők a nedves, hűvös környezetet kedvelik
Fotó: Ficsór Zsolt / Index
Idézőjel ikon

A Duna–Tisza közén, a Balatontól keletre és Békésben jelenleg is aszály van,

az évek óta egyre gyakrabban tapasztalható csapadékhiány pedig hosszabb távon a teljes ökoszisztéma átalakulásához vezethet. Ennek három lehetséges forgatókönyvét vizsgálták meg a kutatók.

A legoptimistább modell szerint azonnali és radikális kibocsátáscsökkentés indul meg – ebben az esetben nem történne jelentős változás, és a 2081–2100-as időszak hasonlóan alakulna, mint napjainkban. A köztes modell szerint csak 2040. és 2050. között hoznának érdemi lépéseket a kibocsátás csökkentésére, aminek hatására az Alföld szinte teljes területén a szárazabb éghajlatot kedvelő erdősztyepp terjedne el,

Idézőjel ikon

az ország északi területein pedig visszaszorulnának a bükkösök és gyertyános tölgyesek.

A legpesszimistább forgatókönyv azzal számol, hogy nem történik kibocsátás-csökkenés: ebben az esetben a század végére teljesen eltűnhetnek a bükkösök Magyarországról, helyükön pedig füves puszták terjednének el. Bükkfák jellemzően az ország északi és nyugati területein találhatóak, és hűvös, nedves környezetet igényelnek. Épp ezért ezek a gyönyörű fák lehetnek az elsők, amelyek a melegedő klíma miatt eltűnnek hazánkból.

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.