Eltávolították Budapest egyik legikonikusabb szobrát: ez a sors vár rá

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Zala György szobra túlzás nélkül Magyarország egyik jelképe. Az ikonikus műalkotást hosszas előkészületek után a hétvégén emelték le a helyéről, hogy restaurálják. Állapotától függően a szobor 6-12 hónap múlva kerül majd vissza a budapesti Hősök terére.

Az azóta ikonikussá vált szobrot 
1901. október 24-én
 avatták fel, azóta mindig csak kisebb, esztétikai javításokat végeztek rajta. Most azonban a restauráció keretében az oszlopfőt is megerősítik. 

Gábriel arkangyal ikonikus figuráját hetekkel ezelőtt állványozták fel, majd szeptember 21-én, sötétedés után emelték ki a helyéről. A szobor körüli munkálatok még július 22-én kezdődtek, és 2025 első felében fejeződnek majd be. 

A Hősök tere ikonikus szobrát felújítják
Fotó: Mohai Balázs / MTI

Az ikonikus szobrot még soha nem restaurálták

A Nemzeti Örökség Intézete közleménye szerint 3D-szkenneléssel dokumentálják a szobor minden egyes részletét, ezzel a restaurátorok pontos képet kaphatnak az évtizedek alatt végbement változásokról.

Az Andrássy út végén 1894-ben még egy Ybl Miklós által tervezett ivókút állt, mígnem egy évvel később a milleniumi ünnepségekre készülve új koncepció alapján kezdték meg a tér átrendezését. Az Andrássy utat lezáró, a Városliget kapujában lévő tágas területen egy nemzeti pantheont kívántak létrehozni. A regnáló miniszterelnök, Wekerle Sándor Zala Györgyöt és Schikedanz Albertet bízta meg az azóta ikonikussá vált tér koncepciójának megalkotásával. 

Régen más szobrok álltak a Hősök terén

Az eredeti szobrok egy részét, a második világháború harcai során megsérült Habsburg uralkodókat, Mária Teréziát, II. Lipótot, Ferenc Józsefet, III. Károlyt, és II. Lipótot a Rákosi-korszakban eltávolították. A teret végül 1932-ben nevezték el Hősök terének. Ekkor még virágágyások díszítették, majd 1938-ban díszburkolatot kapott. 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.