Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Te sem örülsz annak, ha egy ismerősöd minden egyes alkalommal, amikor találkoztok, a nyakadba ugrik és puszival üdvözöl? Pedig ő csak kedves akar lenni. Igen ám, de van néhány olyan udvariasnak hitt szokás, ami sokakat bosszant még akkor is, ha erről nem beszélnek.
Vannak olyan viselkedési formák, amelyek nem számítanak feltétlenül illetlennek, de ha elhagyjuk őket, mindenképpen tisztelettudóbbak leszünk. Ezek sokkal inkább kedves és segítőkész, mintsem udvarias megnyilvánulások. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány olyan magatartást, amit jobb, ha mellőzünk.
Puszi vagy ölelés üdvözléskor
Sokaknál bevett szokás, hogy az ismerőseiket üdvözléskor arcon csókolják vagy megölelik. Vannak azonban olyanok, akik egyáltalán nem örülnek az ilyenfajta közeledésnek, mert nem szeretik, ha mások befurakodnak a személyes terükbe.
Hacsak nem egy közeli barátot vagy családtagot köszöntünk, mellőzzünk mindenféle fizikai kontaktust, és egyszerűen csak köszönjünk, amit kedvességképpen kíséretünk egy meleg mosollyal vagy barátságos biccentéssel, ami ugyanazt az érzést közvetítheti, mint egy ölelés.
„Köszönöm” válasz egy csoportos e-mailre
Ha eddig azt gondoltad, hogy udvarias dolog egy csoportos e-mailre mindenkinek válaszolni akkor is, ha a válaszüzeneted csak egyetlen embernek szól, akkor tévedtél. A „válasz mindenkinek” lehetőséget csak olyan információkra kell használni, amelyekre az egész csoportnak szüksége van. Nagy bosszúságot tud okozni, ha egyetlen címzett helyett válaszként minden postafiókba záporoznak a „köszönöm” üzenetek, melyek semmilyen plusz információt nem adnak hozzá a közös levélhez. Arról nem is beszélve, hogy így elveszhet a levél eredeti lényege, amit, ha meg akarunk találni, kénytelenek leszünk minden egyes alkalommal végiggörgetni a teljes levelezést.
Bocsánatot kérni minden apróságért
Ha valakinek a lábára lépsz, vagy hibát követsz el a munkahelyeden, a legudvariasabb, amit tehetsz, ha azonnal bocsánatot kérsz. Vannak azonban olyan emberek, akiknek szokásukká vált szinte mindenért bocsánatot kérni, még akkor is, ha semmilyen hibát nem vétettek, vagy amiért nem is ők a felelősek.
Egy idő után igencsak bosszantó, ha valaki bocsánatért esedezik azért, hogy kávét főzött, vagy beindította a mosógépet, esetleg azért, mert borzalmas az időjárás.
A folyamatos bocsánatkérés helyett jobb, ha pozitív üzenetet tolmácsolunk, és például ahelyett, hogy azt mondanánk, hogy „Nagyon sajnálom, hogy késtem.”, mondjuk azt,
„Köszönöm, hogy ilyen türelmes vagy. Legközelebb gyorsabb leszek.”
A megbeszélthez képest korábban érkezni
Azzal a legtöbben tisztában vagyunk, hogy nem tanácsos és egyúttal tiszteletlenség elkésni egy összejövetelről. De ugyanígy nem illik korábban sem érkezni, mert ez az udvariasnak vélt szokás a legtöbb esetben nagyon zavarja a házigazdákat. Ha ugyanis arra kérik a meghívottakat, hogy érkezzenek 18 órára, valószínűleg a megadott időpont előtt még nem állnak készen a vendégek fogadására.
Udvarias dolog időben érkezni, még udvariasabb, ha a megbeszélt időponthoz képest adunk pár percet a házigazdának. De késni semmiképpen nem illik!
Forgalmat irányítani egy kereszteződésben
Udvariasnak tűnhet, ha egy jelzőtábla és jelzőlámpa nélküli kereszteződésben hagyod, hogy a többi autósnak legyen elsőbbsége, és ezt akár egy kézmozdulattal, vagy egy intéssel jelzed. Ám mindig van valaki, aki nem tartja be vagy nem érti ezt a nonverbális szabályt, és mozdulatlanul arra vár, hogy valaki végre elinduljon.
Ez nemcsak komoly bosszúságot okozhat, de akár balesetveszélyes is lehet ez a fajta önkéntes forgalomirányítás.
Tanácsosabb, ha egy zavarba ejtő kereszteződésben inkább a KRESZ-szabályokat követjük, mert ez lesz a legbiztonságosabb mindenki számára.
Egy falatnyi kóstoló felajánlása
Bár nagylelkű felajánlásnak tűnhet megkínálni az ebédünkből, a desszertünkből vagy a teánkból az asztaltársaságunkat, ez valójában udvariatlan gesztus, különösen akkor, ha a saját evőeszközünkkel vagy a saját poharunkból kínálunk meg másokat. Ha mindenképpen adni szeretnénk az ételünkből egy falatot, akkor egy másik villával tegyük ezt meg.
Más helyett rendelni
Egy kávézóban vagy egy étteremben más helyett rendelni sokkal inkább tűnik lekezelőnek, mint udvariasnak. Ahelyett, hogy mások helyett döntenénk, kérdezzük meg az asztaltársaságot, szeretnék-e, hogy javasoljunk nekik valami finomat, majd hagyjuk, hogy ők maguk rendeljenek. Kivétel ez alól, ha gyerekekkel étkezünk.
Az természetes, hogy vendégként senki szekrényében nem turkálsz, de nem minden tiltott tevékenység ilyen evidens.
