Nagymamájuk álmát valósította meg a magyar testvérpár, börtönbe is kerültek

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

„Mindketten börtönben vannak” – válaszolta egyszer Eszter és Krisztina nagymamája egy barátnője érdeklődésére. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Tomasits-lányok valamilyen bűnt követtek volna el, sokkal inkább azt, hogy mindketten a szombathelyi büntetés-végrehajtási intézet állományát erősítik. Ráadásul nemrégiben csatlakozott hozzájuk Krisztina lánya, Laura is, így most már nemcsak otthon lehet együtt a család, hanem a munkahelyükön is.

De hogy hogyan fonódhat össze egy família élete és története a börtön falai között? Mindennek a már említett nagymama a kulcsa, akinek álmát tulajdonképpen az unokái, Krisztina és Eszter valósította meg azzal, hogy az egészségügyben helyezkedtek el. A Tomasits-lányok nagyszülőjének legnagyobb vágya ugyanis az volt, hogy ápolónő lehessen, a második világháború miatt ez azonban meghiúsult.

1939-ben először az édesanyját, majd az édesapját veszítette el, a később őt nevelő nagynéni pedig nem tudta előteremteni a pénzt az akkoriban igen magas presztízsű és drága ápolónőképzésre. 

Így került börtönbe a testvérpár

Több évtizeddel később az unokákat is az egészségügy felé húzta a szíve, de ők már be is tudták teljesíteni az álmukat: az Entzbruder Dezső Egészségügyi Szakközépiskola elvégzése után Krisztina a szombathelyi Markusovszky Kórház központi műtőjében töltött 15 évet, testvére, Eszter pedig a Pécsi Tudományegyetem diplomás ápolói szakán szerzett bizonyítványával az intézmény urológiai osztályán helyezkedett el, ahol legutóbb már főnővér-helyettesként dolgozott. A büntetés-végrehajtási intézmény csak ezután jött az életükbe,

Idézőjel ikon

arra 2008-ban együtt mondtak igent, miután egyszerre hívták őket a börtönbe.

A testvérpár után Krisztina lánya, Laura (balra) is börtönbe „vonult”
Fotó: BVOP

Műtőből az irodába 

„Tizenhat évig váltásos műszakban, szakápolóként dolgoztunk itt is, másfél éve viszont már irodai munkát végzek. Jobban szerettem jönni-menni, de azt mondom, 50 évesen az embernek éjszaka már az ágyban a helye” – kezdi Tóthné Tomasits Krisztina törzszászlós, aki jelenleg a fogvatartottak szakorvosi kivizsgálásának előjegyzését és az elítéltek egészségügyi szakterületet érintő kérelmeit intézi. Testvére, az ugyancsak törzszászlós Tomasits Eszter 2019 augusztusától főápolóként irányítja a szakápolók tevékenységét,

de őt kell keresni személyi állományi tagok osztályukkal kapcsolatos kérdéseivel, és akkor is, ha egészségügyi szakterületet érintő ügyészi panaszokat kell kivizsgálni.

Hasznos volt a bv-ben a kórházi múlt 

Valószínűleg sokakat érdekel, hogy mégis milyen lehet egy börtönben dolgozni, amire a testvérpár egyszerűen csak azt mondja, éppen olyan, mint máshol. Nem volt nehéz megszokniuk a zárt intézményt, amely többek között kórházi múltjuknak is köszönhető. 

Esztert (balról) és Krisztinát sokan féltették a börtöntől, míg végül egy harmadik családtag is csatlakozott
Fotó: BVOP

„Bár sokan féltettek amiatt, hogy a börtönben nem lesz lehetőség a szakmai fejlődésre, ez nem így történt, hiszen nagyon is sokat tanultunk itt mindketten. Annak idején, az urológián több területen is dolgoztam, egy kicsit mindenhez kellett értenem, a sebellátástól a gyógyszeradagoláson és a különböző betegségek felismerésén át az artériás vérzéssel kapcsolatos teendőkig. Ezeknek az ismereteknek itt mind hasznát tudom venni” – magyarázza Eszter.

Év elején a harmadik családtag is megérkezett

Noha azzal mindketten egyetértenek, hogy a börtönközeg azért mégiscsak egy speciális világ, egyiküknek sem okozott egy percig sem gondot fogvatartottak között „élni”. Sőt, ha úgy tetszik, az is természetes számukra, hogy a hozzájuk forduló elítéltekben nem bűnelkövetőt, hanem embert látnak. Így van ezzel az időközben rokonaihoz csatlakozó Krisztina lánya, Tóth Laura is, aki 2024 januárjától a nyilvántartási osztály titkárságának csapatát erősíti. Itt érkeztetik a fogvatartottak számára beérkező iratokat és intézik a fogvatartottak szabadulási igazolásainak aláírását is, de

Idézőjel ikon

Laura ott van akkor is, amikor jogerős ítélete után a börtön leendő lakója az intézetbe érkezik.

A korábban kozmetikusként dolgozó és fizioterápiás asszisztensi végzettséggel rendelkező Laura bv-s tapasztalat nélkül csöppent a börtön világába, ha csak az nem számít annak, hogy középiskolásként járt már itt intézménylátogatáson, no és a családja révén is volt elképzelése a falak közötti életről.

Tóth Laura számára a börtön viszonylag új közeg volt
Fotó: BVOP

Olvasás, papagájok és jogosítvány

Beszélni kint azonban már nem szoktak a bent történtekről, csupán azt vitatják meg gyorsan, ami fontos. Igaz ez arra is, ami a családi életüket illeti: az intézmény falai között nem esik szó arról például, hogy mi legyen a hétvégi ebéd, vagy, hogy éppen kire milyen otthoni teendő vár. Néha azonban belefér egy kávé a munkával töltött hétköznapokba. A családi csevejek viszont már megvárják az intézményen kívül töltött időt, amelyet Eszter például leginkább olvasással és zenehallgatással, valamint az új hobbijával, gyöngykirakózással tölt. Krisztina pedig a férjével díszmadarakat tenyészt, így jobbára a szabadidejét úgy 15 éve

Idézőjel ikon

a közel száz hullámos, sárgatorkú és Katalin-papagájnak, valamint az állatok körüli teendőknek szenteli.

Ebbe természetesen Laura is besegít, de ami azt illeti, van neki is most egy nagyon fontos feladata: éppen KRESZ-tanfolyamot végez, hogy mihamarabb jogosítványt szerezhessen.

Ha szeretnéd tudni, hogyan praktizál a börtönben egy doktor, ismerd meg dr. Shahed Yousaf történeteit!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.