Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Minden nap egy új lehetőség arra, hogy ráleljünk valamire, amit boldogságnak hívunk. Egy új kutatás, amely tizenegy különböző országot ölelt fel Japántól Magyarországig, segített megvilágítani, hol mit jelent e fogalom, és hol állunk a képzeletbeli boldogságlistán. Nem leszel boldog az eredménytől.
Mit jelent boldognak lenni? A boldogság nem kézzel fogható, mégis minden lépésünkkel az irányába próbálunk haladni. Néha csöndben érkezik egy tiszta hajnalon, amikor a felkelő nap selymes fénye végigsimít az arcunkon. Máskor hirtelen gyúló szikraként lobban fel, amikor egy rég nem látott barát karjai közé rohanunk. Van, hogy az eső illatában, egy önfeledt nevetésben vagy az óceán végtelen horizontjában lelünk rá. A boldogság a levegő, amit beszívunk, a lélek halk sóhaja, az emlékek láncolata, amit magunkkal hordozunk – titka örök talány. Vagy mégsem? Ezúttal megpróbálták megfejteni, több mint ezer embert kérdezve róla egy friss kutatásban.
A boldogságkutatásban nem jeleskedtünk
A „Long, happy and healthy life” nevet viselő kutatás 11 országon átívelő felmérésében a 18–79 éves korosztályba tartozók egy 10-es skálán értékelték boldogságukat. Az eredmények hűen tükrözik a közérzetünket: Magyarország mindössze 5,4 ponttal a lista utolsó helyén végzett. Még a környező – vagyis nem a jólétben tobzódó – országok is jobban szerepeltek: Szlovákia és Lengyelország 5,9, Csehország és Románia 6,4 pontot ért el.
A magyarok esetében a trend is negatív, mivel a három évvel ezelőtti boldogság-pontszámhoz képest idén 0,3 ponttal még visszább csúsztunk. De a legmeglepőbb, hogy a 10 év múlva várható boldogságkilátásunkban sem szárnyalunk túl messzire: mindössze 5,9 pontot becsültek maguknak honfitársaink, szemben például a románok optimista 7 pontos értékével. Vajon hová tűnik a remény, amikor a jövőt tervezzük?
Generációs különbségek
Azt gondolhatnánk, hogy a boldogságérzet az életkor emelkedésével folyamatosan csökken, ám itt nem jött be a papírforma. Bár a legfiatalabb, 18-34 éves korosztály adta a legmagasabb átlagos boldogság-pontszámot (5,8 pont), de őket nem a következő korcsoport, hanem az 50-64 évesek követik 5,5-ös átlaggal. A közbülső, 35-49 éves korosztály átlaga ennél alacsonyabb, 5,3 pont lett, ami azt jelzi, hogy középkorúként a hétköznapok taposómalmában sokan elveszítik az egyensúlyt.
A legkevésbé boldog generáció a 65 év felettieké, akiknek a boldogság-pontszáma mindössze 5,2.
Mi a boldogság titka?
A kutatás öt fő boldogságfaktort azonosított, melyek mindannyiunk életében mérföldkőként állhatnak. A magyar válaszadók szerint a boldog élet alapvető feltételei sorrendben a következők:
- nyugalom és kevesebb stressz – 61%,
- több idő szeretteinkkel – 56%,
- egészség – 54%,
- jelenlegi anyagi jólét – 50%,
- jövőbeni pénzügyi biztonság megteremtése – 46%.
Minthogy a piszkos anyagiak kétszer is előjöttek, megkérdőjeleződik az ismert mondás igazságtartama, hogy a pénz nem boldogít.
Sőt, a kérdést több részeredmény is árnyalja: azon magyar válaszadók, akiknek van félretett pénzük, jóval boldogabbnak érzik magukat, mint azok, akik nem rendelkeznek tartalékkal. Azok, akiknek egyáltalán nincs megtakarításuk vagy az csak 3 hónapnál kevesebb időre elegendő, 4,8 pontot, míg a legalább hathavi félretett pénzzel rendelkezők 6,4 pontot adtak a tízes skálán a boldogságukra.
Az önmagunkkal való elégedettségre szintén jelentős hatással van a megtakarítás: a félretett pénzzel nem rendelkezők átlagosan 5,1, míg a legalább hat havi tartalékkal rendelkezők 6,7 pontot adtak maguknak.
Csak minden hatodik magyar válaszadó nyilatkozott úgy, hogy meg tudja venni, amire vágyik, és hogy azért tud olyan életet élni, amilyet szeret, mert megfelelően bánik a pénzzel. Ebből is látszik, hogy van hová fejlődnünk
– mutatott rá Holló Bence, a kutatást szervező biztosítótársaság elnök-vezérigazgatója.
Hogyan emelkedhet a boldogságérzetünk?
A jövőt tekintve a nyugodt és stresszmentes öregedéshez a magyarok 63 százaléka szerint szükséges az életünk végéig kitartó anyagi biztonság. Bár ezt a többség jól látja, mégis csak minden ötödik megkérdezett mondta azt, hogy eleget tesz félre havonta a gondtalan nyugdíjas évekre.
Az eredmények üzenete világos: bár a boldogság-skála alsó szegmensében helyezkedünk el, a boldogság kulcsa a kezünkben van. Pénzügyi tudatosságunk fejlesztése, nagyobb odafigyelés az egészségünkre, kapcsolataink ápolása – ezek azok az iránytűk, melyek segíthetnek az emelkedésben. És ha magunknak is feltesszük a kérdést, mitől lesz boldogabb az életünk, érdemes eltöprengeni azon, hogy nem a célban rejlik a titok, hanem az úton, ahogyan elérhetjük a boldogságot.
Van, amikor boldogságunkat még tragédiák közepette is próbáljuk megőrizni. Egy ilyen esetről szól ez a cikkünk.
