Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon évente több ezer vadbaleset történik, de a biztosítók csak bizonyos esetekben térítik meg a károkat. Mutatjuk, milyen szabályoknak kell megfelelned, annak érdekében, hogy jogosult legyél a biztosításra.
Hiába nő évről évre a vadbalesetek száma, az autósok többsége saját zsebből kénytelen állni a javítás költségeit – írta meg az Economx a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) MTI-hez eljuttatott közleménye nyomán.
Csak így fizetheti ki a kárt a biztosító
A kötelező biztosítás sok esetben nem fedezi a vadbaleset okozta károkat, és csak casco vagy kiegészítő vadkár-biztosítás esetén van esély kártérítésre.
A FBAMSZ szerint különösen az őszi párzási időszakban nő meg a balesetek kockázata, amikor a vadak viselkedése kiszámíthatatlan.
Ekkor vonhatók felelősségre a vadásztársaságok
A vadásztársaságok csak akkor vonhatók felelősségre, ha vadászat vagy hajtás miatt kerül az állat az útra, vagy ha etető-itatót helyeznek el az úthoz, 200 méternél közelebb. Gyorsforgalmi úton bekövetkező baleseteknél az útkezelő felelőssége is felmerülhet, ám a legtöbb vadgázolás nem ilyen útszakaszokon történik, ilyenkor a sofőrnek kell fedeznie a javítás költségeit.
A kötelező gépjármű-biztosítás nem téríti a saját autóban keletkezett kárt, csak a vétlen félét.
Valós védelmet a töréskárt is fedező casco, illetve a biztosítók által kínált vadkár-kiegészítés nyújthat.
Magyarországon 994 ezer jármű, azaz a közúti forgalomban résztvevő 5,2 millió autó mindössze ötöde rendelkezik casco védelemmel.
Őzek, szarvasok és vaddisznók esnek áldozatul
A legtöbb esetben őzek, de gyakran szarvasok és vaddisznók okoztak súlyos baleseteket. A számok hosszú távon növekedést mutatnak, húsz év alatt közel megduplázódott a vadbalesetek száma – ez a vadállomány és a járműpark folyamatos bővülésének következménye.
