Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lassan egy éve tartó bezártság, a zord téli hideggel járó melankólia és mozgásszegény életmód következtében a mérleg jó néhány kilóval többet mutathat, mint szeretnénk.
A tavasz már az ajtón kopogtat, a járvány mérséklődésével kiszabadulhatunk a négy fal közül, így itt az ideje, hogy testileg és lelkileg is formába lendüljünk. Erre pedig kiváló alkalom a húsvét előtti böjti időszak, amely nemcsak testi-lelki megtisztulást hozhat, de akár az életmódváltás kezdete is lehet. Javasolt beiktatni azoknak is, akik már fogyókúráznak, de lelassult a fogyásuk üteme, és azoknak is, akik nagyobb túlsúly miatt szeretnének diétába kezdeni. A böjt nem javasolt mindenkinek: dr. Bajnok Éva belgyógyász, endokrinológus, obezitológus, diabetológus szakorvos, az Alakorvoslás program orvosa segít megismerni a böjt típusait, hatásait, előnyeit és azt is, kinek kell tartózkodnia tőle.
Felejtsd el a drasztikus éhezést!
Ha a böjt szót halljuk, hajlamosak vagyunk tévesen egyfajta drasztikus éhezésre gondolni. Természetesen a böjtnek vannak szigorúbb és enyhébb változatai is, ám semmiképp sem összekeverendő az éhezéssel. A böjt egy tudatosan vállalt, napokig-hetekig étel-ital megvonás vallási, spirituális, vagy épp egészségügyi okokból. Mint önként vállalt lemondás, nemcsak a szervezetünknek tesz jót, de önuralomra is nevel. „Senkinek sem árt, ha lemond az élvezeti szerekről, alkoholról, élénkítőkről, a nem élelmiszer célú szénhidrátokról, mint a cukor és a csokoládé, illetve az állati eredetű táplálékokról. A böjtnek ezenfelül is számos variációja létezik, a napi egyszeri visszafogott étkezéstől kezdve az akár 40 napos vízivásig. Ám a böjt csak akkor eredményes, és ami a legfontosabb, biztonságos, ha tudatosan és odafigyelve végezzük – figyelmeztet dr. Bajnok Éva. – Az emberi evolúció egyik lényeges lépése volt, hogy az emberi szervezet képessé vált túlélni táplálékhiányos időszakokat, ehhez pedig alternatív anyagcsereutakat fejlesztett. Amikor bőven volt táplálék, raktározott, az ínséges időkben pedig ezt a raktárkészletet használta fel. Ám a rohamos gazdasági és ipari fejlődés hatására egyre többfajta élelmiszer vált elérhetővé, egyre nagyobb mennyiségben, az emberek egyre kevesebbet mozogtak, spóroláshoz szokott szervezetük pedig alig tudott alkalmazkodni ehhez a gyors változáshoz. Emiatt szinte járványszerűvé vált az elhízás, valamint a túlsúllyal összefüggő betegségek és a halálozás aránya is.”
Ismert böjttípusok
A böjt egyik legalapvetőbb és talán legismertebb típusa a hagyományos katolikus böjt. A katolikus verzió eredetileg napi 1 étkezést írt elő, péntekenként pedig mindössze 7 búzaszem fogyasztását. Napjainkban azonban ez kevésbé szigorú, és csak a húsvét előtti 40 napos nagyböjt időszakában (sok embernél a hamvazószerda és nagyszombat közötti 46 napban) ír elő étkezési korlátozásokat. A húsvéti nagyböjt lényege, hogy hamvazószerdán és nagyböjt péntekjein a 14 év felettiek nem ehetnek húst. Ez korhatár nélkül kötelez. A 18. életév betöltésétől a 60. életév megkezdéséig pedig hamvazószerdán és nagypénteken a fentieken túl csak háromszor szabad enni, és egyszer jóllakni. A katolikus böjt elsődleges célja, hogy az önkéntes lemondás révén elért megtisztulás által fogékonyabbá váljunk a szellemi, lelki, isteni erők befogadására. 2021-ben a nagyböjt február 17-től április 3-ig tart.
A katolikus böjttel szemben a gyógyböjt olyan, már az ókortól ismert gyakorlat, melynek célja, hogy az emberi szervezet táplálékmegvonás általi pihentetésével megszabaduljunk a túlzott és nem megfelelő táplálkozás okozta betegségektől. Ha a szervezetünknek nem kell megszakítás nélkül emésztési, osztályozási és raktározási feladatokat teljesítenie, akkor marad ideje a test megújítására is. Amikor kevesebb táplálékot viszünk be, a test felhasználja a raktárkészleteit (ezáltal beindul a fogyás), emellett pedig megszabadul az olyan anyagoktól is, melyek terhelik a szervezetet (mint például a zsírban raktározott toxikus anyagok, a feleslegessé vált bőrszövetek, vagy épp a kórosan átalakult sejtek). Ennek eredményeképpen életbe lépnek az öngyógyító mechanizmusok, és az emberi szervezetnek lehetősége adódik a sejt-újdonképződésre (vagyis a fiatalodásra), valamint a regenerálódásra.
Élettani folyamatok és előnyeik
A böjt első 12–24 órájában kifogynak a glikogén raktárak, és a test elkezdi saját zsírraktárából fedezni energiaszükségleteit. Ettől kezdve a zsírsavak és fehérjék lesznek a vörösvértestek és az agy fő cukorforrásai. Amíg hozzászokunk ahhoz, hogy a test – beleértve az agyat és az izmokat is – döntően a zsírból származó energiát használja fel, előfordulhat fejfájás, fáradtság, dekoncentráció, ám ez átmeneti. Böjt alatt a stresszhormonok segítségével 5–15 százalékkal megemelkedik az alapanyagcsere, majd a 2-3. napon eléri maximumát, ezután nagyjából az eredeti szintre áll vissza. A táplálékmegvonásra, mint rövid stresszre, szervezetünk alkalmazkodó válasszal reagál, ami kiváltja az életben maradásért felelős változásokat, az ehhez szükséges gének expresszióját. Az éhezés hatására megemelkedik a növekedési hormonok szintje, mely védi az izmokat, így jelentős kalóriamegszorítás esetén sem kezd el a szervezet izomszövetet bontani. Ezzel egy időben csökken az inzulin és a növekedési faktor (IGF-I) szintje, mely gátolja a felesleges sejtnövekedést (például a tumorok növekedését), és helyreáll az inzulinérzékenység. A gyulladáskeltő anyagok szintje csökken. A relatív rövid ideig tartó tápanyaghiány aktiválja az életben maradásért fontos géneket, önmegsemmisítésre készteti a torz sejteket és sejtalkotókat, megsokszorozza az antioxidánsok védelmi rendszerét és az energiatermelő mitokondriumok aktivitását. Javulnak az anyagcsere-paraméterek: csökken a vércukor és a vérzsír értéke, javul az inzulinérzékenység, fogy a raktározott zsírszövet és javul a májban raktározott zsír aránya. Emellett javul az idegsejtek alkalmazkodóképessége, a figyelem, a koncentrációképesség, a gondolkodási sebesség, valamint a reflexek is.
Mire kell odafigyelni böjtölés során?
Rövidebb és hosszabb böjtölés alkalmával is fontos a bőséges folyadékfogyasztás, napi minimum 3 liter vizet igyunk meg! Mérsékeljük a sportolás intenzitását is! A gyógyteák, szűrt zöldség- és frissen préselt, hígított gyümölcslevek kifejezetten jótékony hatásúak. A szauna, mint méregtelenítő eljárás, is elfogadott, ám oda kell figyelni a folyadék és az elektrolit visszapótlására! A gyakran ismétlődő, drasztikus, esetleg nem jól átgondolt és kivitelezett böjtök során hiányállapot léphet fel, ami már semmiképp nem szolgálja az egészségünket!
A böjtölés, vagyis a táplálékmegvonás nem feltétlenül tesz jót minden emberi szervezetnek. Néhány ember számára a böjtölés akár veszélyes is lehet, számukra egyáltalán nem javasolt: 18 év alatti gyermekek, kismamák, szoptató anyukák, 70 év felettiek, 19-es BMI alattiak, étkezési és pszichiátriai zavarban szenvedők, inzulinnal vagy hypoglikaemizáló szerekkel kezeltek. Vese- és epeköves betegek, krónikus szív- és érrendszeri, neurológiai, anyagcsere-betegségben szenvedőknek csak fokozott körültekintéssel, valamint megelőző szakorvosi konzultációval ajánlott.
