Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az őszi, téli hónapokban még fontosabbá válik a tudatos vitaminbevitel, mint az év többi időszakában. De vajon a vitamin elég lesz ahhoz, hogy megelőzd a betegségeket?
A vitaminok erősítik az immunrendszert, ami segít megelőzni az enyhébb betegségeket, mint a nátha – így tudtuk eddig. Minden évszaknak megvannak a maga vitaminforrásai, csak egy kicsit alaposabban szét kell nézni. A savanyú káposzta például nemcsak ínycsiklandó, de csupa-csupa C-vitamin- és rostforrás, ráadásul jótékony baktériumok forrása is, ami segít az immunrendszer erősítésében. De vajon elég lesz az őszi vitaminturbó a téli betegségek megelőzéséhez?
A szakértők szerint nem feltétlenül az esős időben való kint tartózkodás okozza az influenzát vagy a megfázást a téli hónapokban, vagyis nem arról van szó, hogy kimész, és megfázol azért, mert ilyenkor gyakrabban van hideg.
Azt mondják, a hideg időjárás arra kényszeríti az embereket, hogy hosszabb ideig tartózkodjanak zárt térben, és valójában ez növeli a fertőzések kockázatát. Hozzáteszik, hogy a vírusok általában tovább élnek hidegebb hőmérsékleten és alacsonyabb páratartalom mellett.
Egyáltalán igaz, hogy nagyobb valószínűséggel leszel beteg a hűvösebb hónapokban?
Lehet, de a szakértők szerint valószínűleg nem az eső a hibás, és nem is az, hogy a hőmérséklet lehűlt.
„A téli szezon az évnek az az időszaka, amikor több légúti fertőzést kapunk”
– kezdi dr. William Schaffner, a tennesseei Vanderbilt Egyetem munkatársa, a fertőző betegségek szakértője.
„A légúti fertőzések könnyebben terjednek télen, két okból is – mondta. – Az első az, hogy több időt töltünk zárt térben, közel egymáshoz, és hosszabb ideig vagyunk szemtől szemben.”
A második ok a páratartalommal kapcsolatos.
„Amikor a vírusok továbbkerülnek egyik emberről a másikra, általában maximum néhány méter távolságra vagyunk egymástól, ez az úgynevezett légzési zóna – magyarázta Schaffner. – Amikor olyan alacsony páratartalmú időszakban vagyunk, mint amilyen télen van, úgy tűnik, hogy a vírust körülvevő kis nedvesség elpárolog, így a vírus kellően hosszú ideig a levegőben marad, így az ember, aki elég közel van hozzám, belélegezheti” – fejtette ki.
Lehet, hogy azt mondták neked, hogy megfázhatsz, ha elkap az eső, és utána sokáig vizes ruhában maradsz, de a szakember azt mondja, más miatt érdemes inkább aggódnod.
„A szüleink ezt mondogatták, talán azért, hogy rossz időben bent tartsanak bennünket”
– folytatta Stephen Morse epidemiológiaprofesszor, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa, a fertőző betegségek szakértője.
„A nedvesség és a lehűlés a hidegebb hónapokkal is összefüggésbe hozható, így az összefüggés nyilvánvalónak tűnhetett annak idején – folytatta. – De ahogy az epidemiológiában mondjuk, a korreláció nem feltétlenül hoz magával ok-okozati összefüggést.”
Nem azért emelkedik a megbetegedések száma ősszel és télen, mint hisszük
Dr. Jaime Friedman, San Diegó-i gyermekorvos azt mondja, hogy a nedves időjárással és a megfázásos betegséggel kapcsolatos mítoszok valószínűleg a vírusok nem megfelelő ismerete miatt alakultak ki.
„Azt gondolom, hogy azokban az időkben, amikor még semmit sem tudtak a kórokozókról, logikus volt, hogy az időjárási körülményekből eredő hideget, nedvességet és a borzongást, amit az ember ilyen állapotban érez, a láz és a betegség hidegérzetéhez és borzongásához társították a hasonlóság miatt” – hangsúlyozta Friedman.
„Az is logikus, hogy mivel a vírusok a hideg időben szaporodnak, gyakrabban betegszünk meg hideg időben. Ma már tudjuk, hogy a megfázást vírusok, a tüdőgyulladást pedig vírusok vagy baktériumok okozzák, így az időjárástól függetlenül csak akkor lehet beteg, ha ki van téve ezeknek a kórokozóknak” – tette hozzá.
Mindez nem azt jelenti, hogy zuhogó esőben és hóban mostantól strandpapucsban is járhatunk a téli és őszi hónapokban, inkább arról van szó, hogy elkapott betegségeink nagy részének eredete egészen más, mint ahogy eddig sejtettük.
A szakértők azt is hozzátették, hogy a hidegebb idő miatt az influenzavírus könnyebben terjedhet, de más tényezők is felelősek a téli és őszi influenzamegbetegedések számának növekedéséért.
„Megfelelő körülmények között sok vírus tovább bírja hidegebb hőmérsékleten”
– folytatta Morse.
„A hőmérséklet és a páratartalom fontos része a történetnek, de nem tud mindent megmagyarázni – tette hozzá. – Az emberi tevékenység, az a hajlamunk, hogy télen közelebb kerüljünk egymáshoz, szintén szerepet játszhat a betegségek gyorsabb terjedésében” – fűzte hozzá.
Így folytatta: „A mérsékelt égövi övezetekben az influenzaszezon általában egybeesik a hidegebb hónapokkal. De a trópusokon az influenzát gyakran az esős évszakokhoz kötik, és egész évben előfordulhat, vagy a téli és a nyári hónapok csúcspontja is lehet. Számos járványunk, köztük a 2009-es világjárvány is, úgy tűnik, késő tavasszal és nyáron jelentkezik, miután a hagyományos influenzaszezon véget ért.”
A napfény hiányában marad az óvatosság és a kézmosás
A rendszeres napfénynek való kitettség hiánya a hidegebb hónapokban szintén hatással lehet az immunrendszerre, de a szakértők szerint ez egy olyan terület, amely további tanulmányozást igényel.
„A napfény szerepe kevéssé ismert, de a nap ultraibolya fénye jól ismert fertőtlenítőszer. Korábban a napsugárzást a tuberkulózisos betegek kezelésére használták az antibiotikum-terápia előtt”
– folytatta dr. Jeffrey Klausner, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem fertőző betegségek részlegének orvosprofesszora.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a tipikus téli betegségek elkerülésének legjobb módja, ha rendszeresen mosunk kezet szappanos vízzel, legalább 20 másodpercig, valamint kerüljük az arc, a szem, az orr vagy a száj megérintését. Törekedj arra is, hogy kerüld a köhögő és tüsszentő személyekkel való szoros érintkezést, valamint rendszeresen fertőtlenítsd az otthon gyakran megérintett felületeket, például a kilincset.
