Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint az Országos Magyar Vadászkamara szervezésében 2025. november 21-én megtartott, A rókáról objektíven című ismeretterjesztő konferencián a rókák által terjesztett humán alveolaris echinococcosis betegség terjedése is szóba került.
Dr. Csulak Eszter, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának sebész szakorvos munkatársa, illetve a Somogy vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház tudományos munkatársa, és dr. Csivincsik Ágnes, a MATE kutató állatorvosa is beszélt a rókák által hazánkban is terjesztett parazita okozta megbetegedések okáról, tüneteiről és terjedéséről.
Korábban a Díványon már több ízben foglalkoztunk a sokáig, akár 10-15 évig lappangó, májat, tüdőt és ritka esetekben az idegrendszert is érintő, halálos kimenetelű betegségről, most friss adatokat és vizsgálati eredményeket közöltek.
A korai diagnózis életet ment
Amint azt összegezték, két gócpontja van jelenleg a betegségnek, az Északi-Középhegység mellett Somogy vármegyében is egyre több a diagnózis, azonban arról, hogy országos szinten mennyire súlyos a probléma, a diagnosztizálási lehetőségek hiányossága miatt nem lehet következtetni. A radiológusoknak is hatalmas szerepük lenne ebben, de az alveolaris echinococcosis mimikri tulajdonsága miatt számos másik megbetegedéssel is összetéveszthető. A szerológiai vizsgálatok kiértékelése is segíthet a diagnózisban, de az is
mintegy 5 százalékban álnegatív eredményt mutat.
Számos esetben csak a műtét utáni szövettani feldolgozás adta az egyértelmű igazolást.
Amint arról a konferencia másik előadója, Nagy Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos munkatársa beszámolt, Európa-szerte nő a humán megbetegedések száma, Magyarországon már több mint 50-ről tudunk, 4-en elhunytak a betegek közül.
A korai diagnózis, illetve a megfelelő gyógyszeres kezelés mellett a sebészeti eltávolítás jelentheti a gyógyulást. A szakemberek szerint centrumellátás javasolt a betegeknek, így laparoszkóposan vagy a legmodernebb da Vinci Robot rendszerrel is eltávolítható az elváltozás, mint a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának sebészetén.
A daganatszerű elváltozás azonban nehezen gyógyul,
főként azért, mert az orvosság nagyon nehezen elérhető, akár 2-3 hónapot is kell várni arra, hogy receptre kiadják, a havi adag pedig 75 ezer forintos költséggel jár, és nem minden beteg szervezete fogadja jól.
A többi, valószínűleg hatékony orvosság egyelőre nem engedélyezett hazánkban emberi felhasználásra.
Diagnosztizálni, és kezelni is nehéz: edukáció szükséges
A szakemberek hosszabb távon abban bíznak, hogy az egészségügyi személyzet ezirányú képzettsége, illetve a folyamatosan elérhető gyógyszerkészlet mellett a professzionális műtéti technikák is elterjednek, lehetőleg hamarosan.
A két, területileg egymástól távol eső járás környéki nagyarányú megfertőződés miatt az érintett helyszíneken fokozottan igyekeznek a lakosság figyelmét felhívni arra, hogy az alapvetően más betegségekkel is összetéveszthető tüneteket érdemes alaposan, olyan kórházakban kivizsgáltatni, ahol ismert a humán alveolaris echinococcosis kórtana, ugyanis egy, a tünetek jelentkezésétől számított 10 éven belüli diagnózis mellett
a túlélési arány még 29 százalékos, viszont 15 év után szinte semmi esélye annak, hogy gyógyítható legyen.
Ezeken a területeken a kiskertek tulajdonosait, kutyásokat, természetjárókat és a kutyás vadászokat fokozott önellenőrzésre biztatják a szakemberek, ugyanis ők a legveszélyeztetettebbek, a betegség ugyanis a rókák elhagyott ürülékében lévő parazita által terjed, amit a mosatlan zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, de a kutyák szőre is terjeszthet az emberekre.
Éppen ezért nagy gondot jelent a kiskertekbe beszokó, sokszor az emberek által etetett és szelídített rókák ürítése.
Rókák terjesztik a halálos kórt
A humán alveolaris echinoccosist okozó parazita szinte egész Európában jelen van, már csak Finnországban, Cipruson, Máltán és Írországban nem azonosították. A betegség már évtizedek óra ismert, azonban addig, amíg az általános veszettség elleni vakcinázás nem segítette hozzá a főként terjesztő köztes gazdáikat, a rókákat ahhoz, hogy egyre növekedjen a populáció, kevéssé terjedt át az emberekre.
Az első megbetegedéseket az Alpok négy országában, Svájcban, Franciaországban, Németországban és Ausztriában azonosították. Hazánkban a 2000-es évek közepén, és a 2010-es évek első felében folytak ezzel kapcsolatos központi vizsgálatok, az egyre növekvő esetszám okán azonban ismét szükségszerű lenne a teljes,országos szintű felderítés.
