Behajtási költségátalány is terhelhet, ha elmaradsz az esedékes számlák befizetésével. Bár ez a jogszabály szerint csak kereskedelmi ügyeletekből eredő fizetési késedelem esetén követelhető, de nincs akadálya, hogy a törvény hatálya alá nem tartozó felek is kikössenek szerződésükben ilyen átalányösszeget.
Amikor valaki egy számla kifizetésével késedelembe esik, az első pillanatban talán csak egy figyelmeztető e-mail vagy levél érkezik. Még van időd, pótolhatod – sugallja. Eleinte úgy tűnik, nem is olyan nagy a baj. Talán csak egy kis figyelmetlenség volt, vagy egy váratlan kiadás jött közbe, és úgy gondoltad, hogy ez egy egyszeri alkalom. Csakhogy a késedelemnek ára van, ami a háttérben csendben növekszik, és mire észbe kapsz, már egy új világ kapujában állsz: a tartozások spiráljáéban. A legismertebb pluszköltség ilyenkor a késedelmi kamat, ám nem ritka, hogy behajtási költségátalányt is követelnek a késedelmes fizetőtől. Szakértőt kérdeztünk, ki és mikor kötelezhető ennek a megfizetésére.
A kifizetetlen számla behajtást eredményezhet
A fizetési határidő elmulasztásával új költségek lépnek színre. Késedelmi kamatok, adminisztrációs díjak és büntetések csapódnak hozzá az eredeti tartozáshoz, és ezek a láthatatlan ellenségek alattomosan emelik a számlát. Az összeg napról napra nő. Minden nap egy új határidőt hoz, újabb figyelmeztetéseket és emlékeztetőket. És ahogy a tartozásod nő, úgy érzed, hogy az irányítás kezd kicsúszni a kezedből. Amit tegnap még rendezni tudtál volna, ma már súlyosabb teherként nyomja a vállad, és a behajtó rémképe is rád telepedhet.
A legfélelmetesebb az, hogy a spirál nem lineárisan növekszik: egy apró késedelem egyre nagyobb fizetnivalót halmoz fel. Az eredeti tartozásod már régen elhalványult, most folyamatosan emelkedő összegek és fenyegetések veszik át a helyét. Először csak egy kis kamat, majd egy újabb díj, aztán már egy követeléskezelő is bejelentkezik. A stressz növekszik, a lehetőségek pedig fogyatkoznak.
Ez a tartozások spirálja: egy észrevétlen út, amelyen könnyű elindulni, de nehéz megállni. A kezdetben aprónak tűnő késedelem gyorsan életre kel, és magával ránt mindent, amit megpróbálsz megtartani. És még ha sikerül is találnod valamilyen megoldást – részletfizetési megállapodást vagy átütemezést –, az újonnan hozzá jött fizetési kötelezettségek továbbra is ott várnak rád.
Ki köteles behajtási költségátalányt fizetni?
Ilyen esetben felmerülhet a behajtási költségátalány megfizettetése is. Ennek lényege az, hogy a hitelező jogosult egy fix összegre a késedelmes fizetés miatt keletkezett adminisztrációs és behajtási költségei fedezésére. Ez az összeg a magyar jog szerint 40 eurónak megfelelő forint (a késedelem kezdőnapján érvényes hivatalos MNB-deviza-középárfolyamon számítva), függetlenül attól, hogy a ténylegesen felmerült költségek mekkorák voltak. Tehát ez egy olyan járulékos összeg, amely anélkül követelhető, hogy annak jogosságát külön igazolni kellene.
Az egyetlen jó hír, hogy nem terhel mindenkit, aki fizetési késedelembe esik.
Ezt a kereskedelmi ügyletekből származó fizetési kötelezettségek késedelmére találták ki, tehát csak a vállalkozások és a hatóságok közötti, valamint a vállalkozások egymás közötti kapcsolatában járhat
– mondta el a Díványnak Csongár Gábor könyvelő, aki a praxisában nem is találkozott olyannal, hogy fogyasztónak minősülő személytől követeltek volna behajtási költségátalányt.
Hozzátette azonban, hogy elvileg nincs akadálya, hogy a behajtási költségátalányról szóló törvény alá nem tartozó felek is kikössenek szerződésükben egy átalányösszeget arra az esetre, ha fizetési kötelezettségével valamelyikük késedelembe esik. Ez az összeg adott esetben meg is haladhatja a 40 eurót, annál kevesebb viszont nem lehet.
Mikor kell fizetni és mennyit?
A behajtási költségátalány nem automatikusan jár. Akkor kell megfizetni, ha a jogosult felszólítja erre az adóst. Erre viszonylag szűk határidő, összesen 1 év áll rendelkezésére. Ha ezt elmulasztja, akkor a költségátalányra vonatkozó joga megszűnik, később már nem követelheti.
Másfelől viszont a fizetésre kötelezett kimentheti a késedelmét. Ha ez sikeres, akkor a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles. A behajtási költségátalány megfizetése sem mentesíti azonban őt a késedelem egyéb jogkövetkezményei – például a kamat és a kötbér – alól, de azt sem zárja ki, hogy a jogosult a késedelmes fizetés miatt a szerződést felmondja. Emellett a jogosult a késedelem következtében felmerült kárát is követelheti, de a kártérítésbe a behajtási költségátalány megfizetett összege ekkor már beszámít.
Hogyan lehet elkerülni?
A behajtási költségátalány elkerülésének legbiztosabb módja természetesen az, ha az adós időben teljesíti a fizetési kötelezettségeit. Amennyiben mégis késedelembe esne, az egyik megoldás az lehet, hogy az adós megpróbál tárgyalni az üzletfelével egy fizetési haladékról vagy részletfizetési megállapodásról, ami csökkentheti az ilyen járulékos költségeket.
Összességében a behajtási költségátalány egy egyszerű, ám hatékony eszköz a hitelezők számára, hogy részben kompenzálják a késedelmes fizetés miatt felmerült plusz adminisztrációs költségeiket. Az adósok számára pedig egy újabb figyelmeztető jel arra, hogy a késedelemnek mindig vannak következményei.
Bizonyos esetekben a bírságok meg is felezhetők. Hogy hogyan, arról itt írtunk.
