Az elmúlt hónapok során több alkalommal is szembesültünk azzal, hogy halálos kimenetelű bántalmazás áldozataivá váltak honfitársaink. Kikértük a mentőszolgálat és a rendőrség véleményét is azzal kapcsolatban, mi a teendő, hogy segítséghez juthassunk egy bántalmazó helyzetben.
Alig csitultak az indulatok a gyermeke apja által meggyilkolt M. ügyében, amikor kiderült, hogy a lúgos orvosként elhíresült, jogerősen elítélt férfit hamarosan szabadlábra helyezik jó magaviselete miatt (a Fővárosi Törvényszék döntése értelmében ez végül nem történt meg). Mindeközben egy olvasónk is elképesztő történetet osztott meg bántalmazásával kapcsolatban. A fenti három, elszigetelt, körülményeit tekintve is csak részben hasonló esetben azonban van valami közös: ezeknek az asszonyoknak
valamiért nem sikerült a védőhálón belül maradniuk, hiába próbáltak.
Olvasónk a napokban azzal kereste fel a Díványt, hogy volt párja, gyermekei apja a kapcsolattartás végén, a lépcsőházban megverte, ő pedig hiába akart, nem tudott segítséget kérni sehol. A nő pár órán belül feljelentést tett a rendőrségen online, majd először a ház melletti felnőtt háziorvosi rendelőben kért segítséget a látlelet levételéért. Az orvos tovább küldte az orvosi ügyeletre, azt állítva, ő erre nem jogosult. Azonban az ügyeleten szolgálatot teljesítő mentősök sem tudták levenni a látleletet. Itt szándék lett volna rá, de formanyomtatvány nem volt. Ők egy kórház sürgősségi osztályára küldték, ahol azonban több órás várakozás várt volna rá, miközben egyedül neveli gyermekeit. Nem tudott több órányit távol lenni tőlük.
Hány napba telik egy látlelet levétele?
A rendőrség azóta sem kereste feljelentése nyomán, de nem is bízik már abban, hogy fogják, hiszen mint mondta, a mentősök tájékoztatták, miután látlelet nélkül tovább küldték:
anélkül szóba sem fognak állni vele.
Joggal merül fel a kérdés bennünk, ha ismerjük és értjük a bántalmazó kapcsolatok dinamikáját és a bántalmazott, egyedülálló, kisgyermekes, dolgozó (a sor persze hosszan folytatható, hiszen számos élethelyzet lehetséges mind az érintett nők, mind a férfiak esetén) emberek atipikus körülményeit. Vannak, akik nem tudnak otthonról rövid időnél többet távol lenni, mert az retorzióval jár. Vannak, akik az oktatási intézmények időbeosztásához vannak kötve, mert nincs más, aki a gyermekeikre vigyázna.
Megkerestük az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs osztályát, feltárva előttük a történetet, mellyel lapunkhoz fordultak. Arra kerestük a választ, mi a módja annak, hogy valaki látleletet vetessen, ha nem az, hogy orvoshoz fordul az ember. Mint az válaszukból kiderült, azonnal belső vizsgálatot indítottak az ügyben a Dívány megkeresését követően.
„A szóban forgó eset kapcsán belső vizsgálatot kezdeményeztünk, és az érintett ügyeleti telephelyen dolgozó orvosok és egyéb ellátók figyelmét felhívtuk, hogy a formanyomtatványt hol találják, és a kiállítása kérés esetén kötelező”
– tájékoztatott az OMSZ. Ez azonban a történetével minket felkereső asszonyon nem segít, hiszen idő közben (fizikai) sebei begyógyultak.
A látlelet vételéhez az A.3510-274 számú nyomtatványt kell kitöltenie az orvosnak, amely papír alapon és elektronikusan is hozzáférhető az összes, OMSZ által működtetett alapellátási ügyeleti telephelyen.
„A látlelet kiállítása magánszemély kérésére és számára térítésköteles, aminek jelenlegi összege 3.500 Ft. Ezt a térítési díjat a látleletet kérő magánszemély a leletezés/orvosi vizsgálat helyszínén okoseszköz segítségével utalással vagy postai csekkbefizetéssel rendezheti. Amennyiben egyik fizetési mód sem lehetséges, akkor a látlelet kiállításra kerül, de átadásra nem, és a későbbi térítés ellenében vagy rendőrségi/hatósági kikérésre adható ki” - tájékoztattak a látlelet kiadásáról.
Nem jelent tehát problémát, ha valakinek nincs pénze vagy utalási lehetősége (mert annak nyoma lenne) a térítési díj kifizetésére, hiszen a rendőrség egy eljárás során azt bekérheti. A látleletet kérő, bántalmazott személy pedig, ha nem is kapja azt kézhez, az EESZT-be kerülő ambuláns lappal igazolhatja, hogy történt látleletvétel.
Így történik egy látleletvétel
Az OMSZ tájékoztatása szerint mindig a beteget először látó orvosnak kell eljárnia, és a látlelet kiállításával párhuzamosan egy ambuláns lap is készül automatikusan, mely az EESZT-be kerül az OMSZ rendszerén keresztül. A páciens kézhez is kapja azt, de tárolódik digitális formában, ha helyzetéből fakadóan nem tudja megőrizni. Ha szükséges, akkor ez alapján kérhetőek további vizsgálatok. Arra is felhívták a figyelmet, hogy
a látlelet közokiratnak minősül.
“Súlyos bántalmazás észlelése esetén az orvosoknak jelentési kötelezettségük van. Az érintett személy első orvosi ellátása során, ha a páciens 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos köteles haladéktalanul bejelentést tenni a rendőrség felé” – összegezték.
Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK) is azzal kapcsolatban, hogy mi várható, amennyiben nincs látlelet mellékelve egy feljelentéshez, illetve mennyi időn belül kell kivizsgálni az ügyet.
„Kérdéseivel kapcsolatban ajánljuk szíves figyelmébe a 2017. évi XC. törvényben foglaltakat“
– állt az ORFK lapunknak címzett válaszában, illetve linkelték honlapjuk bántalmazásra vonatkozó oldalát is. Mivel éles helyzetben keveseknek van lelki erejük az interneten keresgéli a különböző oldalakon és a törvények között, így igyekeztünk összegezni az alábbiakban, hogy mi a teendő.
Így kérhet egy bántalmazott ember segítséget
Azonnali segítséget a 112-es egységes európai, ingyenesen tárcsázható segélyhívó számon kérhet, ez a leggyorsabb módja annak, hogy valaki rendőri segítséget kapjon.
„A rendőr minden hozzátartozók közötti erőszakra utaló hívás esetében megjelenik a helyszínen (nem csak akkor, „ha vér folyik”). Feladata elsősorban a jogellenes állapot megszakítása és a további jogsértések megelőzése, az áldozatok – különösképpen a gyermekek – biztonságba helyezése. A rendőr a helyszínen azt vizsgálja, hogy megalapozottan lehet-e következtetni a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére, illetve indokolt-e további eljárás, így különösen szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása. Meghallgatja a feleket külön-külön és a tanúkat is, majd tájékoztatja őket a jogérvényesítés lehetőségeiről. A bántalmazottnak felvilágosítást ad az áldozatsegítő, a szociális és jogi segítségnyújtó szervekről, szervezetekről és intézményekről, valamint a civil segítő szervezetekről, továbbá a rendelkezésre álló pénzbeli segítségnyújtási lehetőségekről“ – tájékoztat a police.hu.
Elméletben gyors a rendszer
Ha valaki nem hívott rendőrt a bántalmazás során, később e-mailben, személyesen a rendőrségen vagy online, az e-Papír segítségével is feljelentést tehet. A feljelentést a rendőrség a megérkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja. Ekkor eldöntik, hogy az ügyben a nyomozást el kell-e rendelni, vagy a feljelentés kiegészítésének, a feljelentés elutasításának, illetve az ügy áttételének van-e helye.
Minden rendőrkapitányságon dolgozik áldozatvédelmi referens vagy a családon belüli erőszakkal kiemelten foglalkozó munkatárs. A velük való konzultációhoz érdemes telefonon előzetesen időpontot kérni. Segítséget lehet kérni az alábbi telefonszámokon is:
- Központi segélyhívó: 112
- Telefontanú: 06 80 555 111 (bűncselekmények névtelen bejelentésére)
- BRFK SMS-vonal hallássérülteknek: 06 20 9000 107
- Országos Mentőszolgálat: 112
- OKIT (Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat): 24 órában, Magyarországról ingyenesen, mindennap hívható telefonszám arra az esetre, ha menekülnie kell: 06 80 20 55 20
