Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy kaposvári nő azzal a nemzetközi jellel kért segítséget egy ruhabolt eladójától, amelyet 2020 áprilisában találtak ki, hogy megoldást nyújtsanak a Covid-lezárások miatt drámaian megnövekedett családon belüli erőszakra.
A kaposvári eset során kulcsfontosságú volt, hogy a ruhabolt eladója észlelte és megértette a jelzést (vajon hányadik boltos volt, akinek leadta a jelet a bántalmazott nő?), amely szándékosan egy egyszerű és folyamatos mozdulatból áll, nem pedig egy statikus kéztartás, amit könnyebben észlel a segítségkérő közelében tartózkodó bántalmazó.
Hihetetlenül megnőtt a bántalmazások esetszáma 2020 tavaszán
2020 márciusában világszerte elrendelték a koronavírus-járvány miatti lezárásokat, aminek következtében már heteken belül olyan súlyos mértékű növekedést tapasztaltak a családon belüli erőszak esetszámait illetően, hogy a legkülönfélébb megoldásokra szánták el magukat a világ minden táján, akár civil szervezet tevékenysége, akár kormányoktól érkező vagy egyéni kezdeményezés által.
A franciák spanyol mintára már március végén kialakították a segítségkérés egy sajátos módját. A bántalmazottak a gyógyszertárakban tudták jelezni a pult mögött álló alkalmazotton keresztül a "maszk 19" jelszóval, ha családon belüli erőszak áldozataivá váltak.
Külön ki kell emelni az akkor 17 éves lengyel Krysia Paszkót, aki egy tévériportot látva határozta el, hogy tenni fog a bántalmazások drámai növekedése ellen. Létrehozta a Rumianki i bratki - naturalne kosmetyki SKLEP Facebook-profilt, amely egy fiktív kozmetikai cég oldalaként működik azóta is. Saját oldalán leírta, hogy miként lehet segítséget kérni, kezdeményezéséhez egyből csatlakozott a Centrum Praw Kobiet, a legnagyobb lengyel nőjogi központ. Érdemes megjegyezni, hogy Krysia a bejegyzésének megszólításában mindkét nemet potenciális áldozatként kezeli.
Nemzetközi segítségkérő jel lett a kanadaiak kezdeményezéséből
A Canadian Women's Foundation 2020. április 14-én vezette be a segítségkérő kézjelet (Signal for Help), amely aztán két héttel később már az egyesült államokbeli Women's Funding Network is átvett, innentől kezdve pedig a két országban számtalan civil szervezet, valamint helyi, országos és nemzetközi híroldalak és -csatornák ismerték fel a segítségkérő kézjel jelentőségét, a benne rejlő lehetőséget.
A kézjelet a Covid miatti lezárások idején főleg online beszélgetések során alkalmazták. Ahogy az alábbi videóban is látszik, a mozdulat úgy van kitalálva, hogy a lehető legkisebb feltűnést keltse a bántalmazó számára, de a potenciális segítségnyújtó észlelhesse:
Ahogy azt a kaposvári eset is bizonyítja, a világ bármely pontján, a korlátozások feloldása után is működőképesnek és hatékonynak bizonyulhat a kézjel. A kanadai szervezetnél felhívták arra a figyelmet, hogy
ez a gesztus nem tud globális megoldást nyújtani a problémára, csak egy lehetőség a bántalmazottak számára, hogy segítséget kérjenek.
Bántalmazás Magyarországon
A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) 2022. októberi kutatási jelentésében azt írja, hogy addig nem készült felmérés a világjárvány párkapcsolati erőszakra gyakorolt hatásáról, annyit azonban tudni lehetett az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat beszámolója alapján, hogy a hívásaik száma a lezárások és a vészhelyzet kihirdetését követő második héten drasztikusan megnőtt.
A NANE egyik tagjának, Loren Lászlónak 2022-es, NANE-hívásokat elemző dolgozata is arra világít rá, hogy az általános bizonytalanság egy "csendesebb", átmeneti időszakot eredményezett, hogy aztán minden addigi statisztikát jelentős mértékben túlszárnyalva növekedjen a segélyhívások száma. Az erőszaktípusok közül a megváltozott életkörülményekből fakadóan a leglátványosabban a gazdasági és az online erőszak aránya emelkedett, de minden más típusban is megfigyelhető volt a fokozódó tendencia.
A NANE is kereste az új lehetőségeket, többek között nem visszakereshető csetbeszélgetésekkel próbált segíteni a pandémia alatt hozzájuk fordulók helyzetén. A NANE-jelentés összegzése szerint az áldozatokkal való bánásmódban és az elérhető szolgáltatásokban sajnálatos módon nem hozott társadalmi, intézményi változást Magyarországon ez a világszerte kiemelt figyelemmel kísért időszak sem.
A Rendőrség is felhívta a figyelmet a segítségkérés láthatatlan módjára
A Magyar Rendőrségnek a kaposvári eset kapcsán megjelent beszámolójában hangsúlyt kap, hogy az egy mozdulatból álló néma segélykérés révén megszólított személy akár vadidegen is lehet. Egészen addig a pillanatig legalábbis, hiszen a jelet felismerve és ezáltal potenciálisan a segítségnyújtó szerepébe lépve elkerülhetetlenül hatással lesz a bántalmazott életére, sorsára. És ha nem is várunk gyökeres változást egyetlen eset kapcsán, a kaposvári bolti eladó példája a korábban hiányolt társadalmi változás elindítója is lehet.
