Autókat javítanak ebben a magyar templomban

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Tatabánya egykori bányásztemploma az elmúlt évszázad során többféle funkciót is betöltött. Ma egy karosszérialakatos műhelynek ad otthont, autókat szerelnek benne.

A tatabányai Libadomb a bányászat fénykorában lakott terület volt, olyan sokan éltek itt, hogy saját templomot építettek. A Magyar Állami Kőszénbánya Rt. (MÁK Rt.) és a győri püspökség megegyezése értelmében plébánosuk is lett, a templomot 1903-ban szentelték fel. Ebben az időszakban már nagyban folyt a barnakőszén ipari méretű kitermelése a tatabányai bányákban, az egyre több, környékre költöző szakembernek lelki táplálékra is szüksége volt, ezt felismerve egyre több templom is épült a környéken. 

Az épületről mindössze egyetlen fotó maradt fenn, egy egykori képeslap formájában, melyet a Tatabánya és elődtelepülései helytörténeti fórum nevű Facebook-csoportban tettek közzé a napokban. A bánya kimerülésével és a város fejlődésével együtt azonban a lakók elköltöztek a környékről, az épület pedig funkciót váltott. 

A tatabányai libadombi templomban ma autókarosszéria-műhely működik
Fotó: Tatabánya és elődtelepülései helytörténeti fórum

A váltást követően funkciója részben megmaradt, református imaházként működött. Az ótelepi vagy libadombi lakók számára új templomot építettek, mely a mai napig működik. A Szent István tiszteletére felszentelt, tradicionálisan bányász-típusú, sziléziai mintájú katolikus templom sokkal inkább kiszolgálta a növekvő, katolikus vallású bányászok igényeit, ráadásul a MÁK Rt. központi épületei mellett kapott helyet Tatabánya-Óvárosban. Méreteit tekintve többször is elnyelte volna a korábbi, libadombi templomocskát. 

Az egykori katolikus, majd református házból először a bánya könyvelőirodája, majd karosszérialakatos-műhely lett. A tatabányai helytörténeti csoportban az is megtekinthető, hogy napjainkban miként néz ki. 

Amennyiben kíváncsi vagy, miként végzik a bányászok manapság a munkájukat, ezt a cikkünket is ajánljuk neked. 

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.