Magyarországon nem vonatkozik külön törvény az autók fedélzeti kameráira, ezért használatuk jogi értelemben a szürke zónába esik, különösen a személyiségi jogok miatt.
Bár a kamerafelvételek értékes bizonyítékként szolgálhatnak balesetek esetén a biztosítóknál és a bíróságon, a közösségi médiában történő megosztásuk könnyen sérthet adatvédelmi és személyiségi jogokat, különösen ha felismerhető egy arra sétáló ember arca vagy egy másik autó rendszáma – olvasható a Pénzcentrum cikkében.
Jogokat sérthet az autók fedélzeti kamerája
Uniós szinten sincs egységes szabályozás: Nyugat-Európa inkább tiltó jellegű, míg Kelet-Európa valamivel megengedőbb ilyen téren. Magyarországon elsősorban a GDPR és az Infotörvény előírásai érvényesek. A kamerahasználat jogalapja legtöbbször a jogos társadalmi érdek, de a felvételek megőrzésére, kezelésére és anonimizálására szigorú elvárások vonatkoznak.
A rögzített eseményeket a biztosítók gyakran figyelembe veszik, mert objektív képet adnak a történtekről. A személyiségi jogok ugyanakkor komoly korlátot jelentenek:
a felvételek nyilvános megosztása tilos, de elkészítésük saját érdekünkben megengedett.
A bíróság így is elfogadhatja
A bíróság elvileg nem használhat jogsértő módon keletkezett bizonyítékot, ám a gyakorlat egyre inkább a mérlegelés irányába tolódik: ha a valóságban történtek a felvétel nélkül nem állapíthatók meg, a sérelem pedig nem aránytalan, akkor a bíróság elfogadhatja, mert a közérdek fontosabb lehet a személyiségi jogi sérelemnél.
Céges autók esetében külön adatkezelési szabályzat szükséges, ami részletesen rögzíti a tárolást, a hozzáférést, a törlést és a dolgozók jogait. A szakértők szerint ugyanakkor égető szükség lenne az egységes uniós és magyar szabályozásra.
A megfelelő adatvédelem érdekében ajánlott úgy beállítani a kameránkat, hogy az csak a forgalmat rögzítse, a felvételeket rövid ideig tárolja, és csak káresemény esetén őrizze meg.
Bírósági vagy hatósági benyújtás előtt a jogvitában nem érintett személyek arcát és autójuk rendszámát pedig ki kell takarni.
